Zsidó világhíradó

185 ezer nélkülöző zsidó él New Yorkban

Érdekes adatokat közöl az amerikai zsidóságról egy most közzétett felmérés, amit az „Amerikai Zsidó Bizottság” készíttetett. Eszerint a kérdezettek 91% igen fontosnak tartja a zsidósághoz való tartozás tényét. Azonban, ebből 46% azt tartja fontosnak, hogy „a zsidó néphez tartozik”, míg csupán 15% emeli ki a zsidó valláshoz való ragaszkodást, mint elsőrendű követelményt és kritériumot.
Az amerikai zsidóság 55% tartozik valamelyik vallásközösséghez, ebből nyolc==== százalék az ortodox irányzathoz, míg 31% a konzervatív és 34% a reform zsidósághoz. Az utóbbiak nagy része vegyes házasságban él, ahol az utódok zsidósága igencsak kétséges.
Ezzel egybecseng az a válasz amit arra a kérdésre adtak a megkérdezettek, hogy mit tartanak a legnagyobb veszélynek, a zsidóság létére vonatkozólag. 62% százalék az antiszemitizmust jelölte meg (mivel az az asszimilált reformzsidókat is érinti) és csak 32% jelölte meg a vegyes házasságot, mint a kihalás okát.
Míg az amerikai zsidóság az egész világ zsidóságát és Izraelt is segíti a Joint által, a felmérésből kiderül, hogy New Yorkban közel 185 ezer koldusszegény zsidó él, olyanok akiknek egy betevő falatjuk sincs. Ezek lépcsőházakban, fűtetlen pincékben és padlás lakásokban tengetik életüket. A szegények között elhagyatott szegény öregek, főleg nők vannak, akik közül azelőtt sokan megéltek keresetükből, de vagy tönkrementek, vagy betegség és válás következtében az utcán találták magukat.
Az egyesült zsidó gyűjtőakció (UJA) meleg ebédekkel, ruhacsomagokkal és orvosi készülékek (tolókocsi, stb.) beszerzésével segítik a nélkülözőket.
Ezzel szemben Las Vegasban ma 61 ezer zsidó él, az 1981-ben számlált 20 ezerrel szemben. Ezidő alatt a zsinagógák száma háromról 18-ra emelkedett. A zsidók többsége jómódú, de a felmérés szerint nem a hazárdjáték lehetősége vonzza őket ide, hanem a napsütés, ami jó az idős embereknek és az enyhe adó-törvények.

Tóra tekercs a breszlavi reb Náchmán nevére

Halála óta most először írnak Tóra-tekercset a breszlavi rabbi Náchmán, a legendás chászid rebbe emlékére. Az egész világot átfogó kezdeményezés Michael Braunfman rabbitól indult ki, aki a breszlavi chászidok világszövetségének elnöke. Minden chászid vehet magának egy-egy betűt a Tórában, egy szimbolikus összegért és a Tóra jövő év Niszán havában, a rebbe születésnapjára lesz kész. Ekkor elhelyezik az ukrajnai Ummanban, a rebbe sírjánál lévő zsinagógában. Ide többször évente zarándokolnak el reb Náchmán hívei, akiknek ő annakidején – kb. 200 évvel ezelőtt – megígérte, hogy aki könnyeket ejt sírjánál, az nem hal meg anélkül, hogy megtérne. A Tóra-íratás is reb Náchmán szellemi végrendeletének egyik passzusa. Itt egészséget, jómódot és hosszú, boldog életet ígért annak, aki részt vesz az akcióban.
A breszlavi chászidizmus egyedi a chászid világban annyiból, hogy reb Náchmán után nem választottak új rebbét, hanem az ő emlékét ápolják a mai napig és az ő szellemi hagyatékát tanulmányozzák. Ha rebbéjük nincs is, de 2-3 szellemi vezetőjük van világszerte, akik a hívek szellemi szükségleteit kielégítik. Egyedi jellegük miatt a többi chászidok a breszlaviakat „halott chászidok”-nak („tajte chászidim”) aposztrofálják.
Az Izraelben működő breszlavi csoport erősen fejlődik, mivel lelkes imájuk és énekeik sok megtérőt (chozrim bitsuvá) vonzanak magukhoz.

Egyiptomi konyha-séf a kóserság utasításait tanulja

Az egyiptomi-izraeli béke meglehetősen hűvös ugyan, de ez nem gátolja az együttműködést az élet legkülönbözőbb területein. A héten derült ki hogy a Kairóban székelő izraeli nagykövetség felvett egy Ali Mohamed nevezetű konyhaséfet – aki ez idáig a rangos President Hotel főszakácsaként működött, és mostantól az izraeli nagykövet, Cvi Mázel kulináris igényeit van hivatva kielégíteni.
Igenám, de az izraeli nagykövetség – legalábbis hivatalosan – a kóserság utasításait követi és ebben Ali Mohamed ez idáig nem volt járatos. Honnan is tudhatta volna mitől kóser a hús, mikor kell műtejfölt használni az igazi helyett és milyen sűrű szitát kell használni ahhoz, hogy a lisztben ne legyenek zsizsikek, amiket a zsidó konyha törvényei ugyanúgy tiltanak mint a disznóhúst.
No problem (sebaj) mondták Kairóban és elküldték Mohamedet egy néhánynapos továbbképzésre az Éjláti Neszichá (Princess) Hotelba, ahol a helyi séf valamint az arabul kitűnően beszélő kósersági felügyelő okították ki az egyiptomi kollegát hogyan kell és lehet a kóser vacsora ízletes és választékos is egyszerre.