ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Jordániában betemettek homokkal az utolsó ősrégi zsidó zsinagógát

Szofer Rabbi Arik Sáron faxán nyújtotta át követeléseit Netanjahu Miniszterelnöknek….

Nézeteltérések az Országos főrabbik között is

Régészeti felfedezések Marokkóban

Ortodox telefonkönyv Jeruzsálemben

Jordániában betemettek homokkal az utolsó ősrégi zsidó zsinagógát

Ammanból érkező hírek szerint a jordániai hatóságok betemettek homokkal az egyetlen létező ősrégi zsinagóga maradványait az északon lévő Dzsers (Geres)-ben.

Az izraeli látogatok nagy megdöbbenésére, a helyszínen immár csak magas homokbuckák láthatok.

A dzsersi zsinagógát 1800 evvel ezelőtt építettek. Azóta több ízben romba dőlt, de mindig újjáépítettek, Ez ma az egyetlen és utolsó zsidó archeológiai lelet Jordániában. A zsinagóga padlózatán két mozaik kép, amelyek egy Menórát, Noét és az állatokat a barkában és egy felirat az ősrégi héber írással.

A jordániai hatóságok szerint azért fedtek be a zsinagógát homokkal, hogy… megvédjek az izraeli turisták elől, akik túlzott vehemenciával tevékenykedtek a helyszínen, sátortábort állítottak fel a hatóságok tudta és engedélye nélkül és „úgy viselkedtek, mintha otthon lennének.”

Szofer Rabbi Arik Sáron faxán nyújtotta át követeléseit Netanjahu Miniszterelnöknek….

Hebron, az ősi zsidó város közeli visszaadása az araboknak – lázban tartja Izraelben mind a nemzeti érzelmű lakosságot, mind a vallásos zsidókat, akik hebronban „szent varost” laknak, mivel ott van a Machpela barlang, az ősatyák és anyák temetkezési helye. A vallásosok, akik a választások előtt Netanjahut és pártját támogattak, most igencsak csalódattak és követelik a miniszterelnöktől, ne adja be a derekat az araboknak, és ne vonuljon ki Hebronból. Mások azt kérik, legalább a hebroni 400 zsidó lakosságot ne evakuáljak.

Nemrég az Ágúdat Jiszráél szellemi vezetése, az un. Tora Nagyjainak Tanácsa nevében két rabbi – a szadegorai rebbe, Joszéf Friedmann és az erloi (egri) rabbi Jochánán Szofer, a legendás Chátám Szofer ükunokája – adott át memorandumot a miniszterelnöknek. Míg azonban Friedmann megelégedett azzal hogy telefonon fejezte ki rosszallását a dolgok állása felett, az egri rebbe (aki tíz eves korában, amikor az egri szomszéd srácokkal focizott, akik őt Jancsinak szólítottak, – betéve tudta Gárdonyi Géza „Egri Csillagokat”) személyesen adta át a memorandumot.

Ehhez megkérte Arik Sáron a kormány egyik miniszterét – foglalja össze neki röviden, mit kell Netanjahutol kérni Hebron dolgában. Sáron faxolta a választ, ami tíz pontból álló követelés sorozatot tartalmazott. Ezt Jochánán rabbi felolvasta Netanjahunak, aki nem győzött csodálkozni, honnan van az egri rebbe ilyen jól informálva. Míg csak egyik adjutánsa észre nem vette a rebbe kezében lévő papír felzeten Ariel Sáron nevét. A sztorit a Mááriv közli és az nagy visszhangot keltett mint vallási, mint politikai körökben…

Nézeteltérések az Országos főrabbik között is

Az országos főrabbik sem értenek egyet Hebron ügyében. Bar, érdekes módon, itt a vita arról folyik, ki kell-e, ki szabad-e Hebront üríteni, zsidó lakosai evakuálása által. Jiszráél Méir Lau országos (áskenáz) főrabbi szerint nem szabad a zsidó lakosokat 400 lelek – evakuálni Hebronból, mivel ez jutalom lesz az 1929-es pogromistáknak (1929-ben, az akkori zavargások során, az arab csőcselék pogromot rendezett Hebronban: 59 zsidó életet vesztette, sokan megsebesültek és a többieknek menekülniük kellet.)

Ezzel szemben Élijáhu Baksi Doron szfárádi országos főrabbi szerint, az életmentes a legfőbb halachikus érv és „ha a hebroni zsidók eletet veszély fenyegeti nem szabad hogy továbbra is ott lakjanak, és kötelező evakuálni őket.” Az egyik ultraortodox párt, a Degel Hátorá, egyik képviselője szerint, ki kell üríteni Hebront. De erre más rabbik így válaszoltak: Hebron kiürítéssel a veszély csak nagyobb lesz, mivel – az arabokat ismerve – ők ezután még nagyobb követelések fognak kitalálni…

Régészeti felfedezések Marokkóban

Zsidó pénzérmékre bukkantak azok a marokkói régészek, akik egy középkori arab város feltárásában vettek részt. A város a kenifrai hegyvidéken fekszik és fontossága abban rejlik, hogy ezáltal bebizonyosodott: az Atlasz-hegység lakói között nem csupán nomádok voltak, akik semmiféle maradandó építészeti emléket nem hagytak.

Úgy tűnik, hogy kisebb zsidó csoportok már a Második Szentély pusztulását megelőző időszakban megtelepedtek e vidéken.

Ortodox telefonkönyv Jeruzsálemben

Nemrég megjelent Jeruzsálemben – 65 ezer példányban – egy magában álló telefonkönyv, ami tartalmazza mindazt, amit a vallásos Jeruzsálem jelent. A könyv – mely az ultraortodox jeruzsálemi Hitközség (Édá HáChárédit) ellenjegyzésével (hechser) látott napvilágot – közli a Jeruzsálemben élő vallásos zsidók, rabbik, jesivák, intézmények telefonszámát, valamint egy sor fontos információt, amit egy vallásos zsidónak tudnia kell. Ezzel szemben – magától értetődően – nem közli a telefonkönyv a nem-kóser vendéglők, mozik és lokálok telefonszámát.

Jeruzsálem vallásos, ortodox lakossága az elmúlt néhány évben kb. 40%-os növekedést mutatott.

A amerikai Tábori Lelkészi Hivatallal folytatott és öt éven át tartó tárgyalások eredményeként az amerikai Honvédelmi Minisztérium bejelentette, hogy ezentúl a hadseregben szolgálók részére glatt kóser élelmiszercsomagokat is tud biztosítani. A tárgyalások az Öböl-háború után kezdődtek.

A Öböl-háború alatt mintegy ötezer zsidó katona is szolgált a hadseregben; ezt követően javasolta a Zsidó Tábori Lelkészek Tanácsa, hogy kóser élelmiszercsomagok is rendelkezésre álljanak.