ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

A kollaboráns betért és újra nősült

    Egy hebroni arab, aki évek hosszú során együttműködött az izraeli hatóságokkal és ezért az övéi kiközösítették – átköltözött Izraelbe, letelepedett Lod városába és kérte engedjék meg neki, hogy betérjen és felvegye a zsidó vallást.

    Mint ez ilyenkor szokásos, több ízben elutasították és megmagyarázták neki, hogy a zsidóság nem térítő vallás és pláne akkor nem, ha valami anyagi – vagy egyéb – érdek áll fenn, ami miatt az illető betérni szándékozik. Ez azonban nem térítette el a kollaboráns arabot szándékától, hanem szorgalmasan tanulta a zsidóság alaptételeit; próbálta betartani a gyakorlati parancsolatokat és beszélt héberül. Ez az utóbbi éppenséggel nem esett nehezére, lévén a héber és az arab mindketten semita, rokon nyelvek.

    Két évvel ezelőtt végre sikerült meggyőznie az illetékeseket és elkezdődött a procedúra, aminek végeztével nemrég betérítette egy speciális rabbinikus bíróság, amit direkt erre a célra létesített az Izraeli Országos Főrabbinátus. A lodi chábád chászid közösség védőszárnyai alá vette a betért arabot és feleségét, akik most a zsidóságban a Jáákob és Ráchel nevet kapták. Glauberman Jákob rabbi, a lodi chábád kirendeltség vezetője és a helyi vallási tanács helyettes elnöke, elmondta az őt kérdező riporternek, hogy a betért arab és felesége, valamint gyermekei abszolút vallásos életmódot folytatnak; gyerekeik az egyik vallásos iskolában nevelkednek és a volt kollaboráns az egyik chászid zsinagógában imádkozik naponta, „mintha valóságos chábádnyik lenne”.

    És hogy a betérés tökéletes legyen – a múlt héten az egyik lodi templomban Jáákov, a prozelita újfent elvette feleségét Ráchelt, – ezúttal immár chupá (Baldachin) alatt, a zsidó vallás szertartása szerint.

    Egyébként a betért kollaboráns eredeti nevét és személyi adatait titokban tartják, mivel az arab terrorszervezetek előszeretettel gyilkolják azokat, akik együttműködtek a zsidókkal és nem voltak hajlandók az ellenségeskedést az idők végéig folytatni.

A wizsnitzi Rebbe operáción ment keresztül

    Mose Jósuá Háger rabbi, a wizsnitzi chászidok feje, az izraeli Tóra Nagyjai Tanácsa elnöke – svájci nyaralása közepette, rosszul lett, majd egy zürichi kórházban megoperálták, hírek szerint állapota súlyos, de nem válságos. A 84 esztendős rebbe, aki Nagyváradon született és hívei nagy része magyar ajkú, a múlt héten érkezett haza Svájcból. A repülőtéren, majd Bné-Brák-i rezidenciáján, hívei nagyszámban fogadták lelkesen, anélkül hogy – legalább hivatalosan – tudnának betegségéről. Az informáltak imádkoznak és zsoltárokat mondanak felépüléséért.

Berni hitközség (nem túl vallásos) rabbit keres

    A berni (Svájc) zsidó hitközségnek több ezer tagja van. Jómódú, begyökerezett svájci zsidók, akiket elkerült a Holocaust, büszkén vállalják vallásukat és zsidó identitásukat, annak ellenére, hogy a vallás gyakorlati előírásait „nem túlságosan” kultiválják.

    Így aztán amikor nemrég rabbi nélkül maradtak – a berni zsidók most olyan rabbit keresnek, aki kiismeri magát „az apró betűkben” (a zsidó folklór így nevezi a Talmudban és kapcsolt részeiben jártas hívőket), tartja is a vallást, de nem fanatikus és főleg nem kényszeríti azt rá a hitközség tagjaira. „A rabbi egyen kósert és ne utazzon szombaton, de ne nagyon figyeljen oda, hogy mi mit csinálunk” – definiálta a berni hitközség egyik vezetője a kívánalmakat.

    A gyakorlati és konkrét feltétel, ami sok jelöltet – köztük magyarokat is – elriaszt, az a tökéletes német nyelvtudás elvárása. Nem minden rabbi, aki tud jiddisül – beszélheti be magának, hogy tökéletesen bírja Heine nyelvét. A kettő ugyanis hasonlít, de nem ugyanaz.

„Dorogi” chászidok Bné-Brákban

    Ezidáig ismeretlen chászid „udvar” bukkant fel az elmúlt hetekben az izraeli Bné-Brákban, a vallásos városban – egy helyi viszály nyomán.

    Amikor az éj leple alatt egy tucatnyi chászid öltözetű fiatalember barakkokat állított fel egy városi telken, ahol már negyven éve működik az Ezrá nevű vallásos ifjúsági szervezet helyi fiókja – és az érintett fél a rendőrséghez fordult – a város polgármestere parancsot adott ki, hogy a törvénytelen barakkokat azonnali hatállyal bontsák le. Ekkor derült fény arra, hogy az illegális „honfoglalók” ún. „Drog”-i chászidok.

    Mit jelent az, hogy Drog? Hol székel ez a chászidizmus és hol született? Angolul a szó kábítószert jelent és ebből kifolyólag sok vicc született már Bné-Brákban. Most azonban kiderült, hogy nem Drog – hanem Dorog.

    A magyarországi Dorogon volt sok-sok évvel ezelőtt egy helyi rabbi, akit Smuél Frenkelnek hívtak. Helyi rabbi, nem chászid rebbe. Ennek a Frenkel rabbinak az egyik ük-ükunokája – aki nem is viseli ükapja nevét – most „Dorogi rebbe” néven nyitott chászid „udvart” és az ő hívei állították fel a barakkokat, mivel állítólag több mint 120 gyerek tanul az általa vezetett chéderben (illetve iskola jellegű óvodában). Az új rebbe hívei nem a meglévő chászid udvarokból jönnek, hanem – főleg magyar zsidók – akik eddig a Chátám Szófer nevét viselő templomokban imádkoztak. Most hirtelen „dorogi chászidok” lettek, mivel – szakértők szerint – a „dorogi rebbe” ugyancsak karizmatikus.

    [Lásd még Gut Sábesz II/17. Schmelzer Hermann Imre cikke „A dorogi rabbi” címmel.]