Kulcsfontosságú államokban, ahol már nem egyszer bizonyult sorsdöntőnek az elnökválasztás kimenetele, a zsidó választók szavazata döntő lehet. Először térképezték fel egészen megyei szintig lebontva, hol is élnek a zsidók az Amerikai Egyesült Államokban.
Egyik botrány éri a másikat az amerikai elnökválasztás hajrájában, az elnökjelöltek népszerűsége így soha nem látott mértékben hullámzik. Bár az utóbbi héten Trump leszakadni látszik a nyilvánosságra került, szexista kijelentéseket tartalmazó hangfelvétele miatt, a szavazás napjáig minden apró tényező döntő jelentőségű lehet, így a néhány államban nem kis lélekszámú zsidó szavazók választása is.
A bostoni Brandeis egyetem Steinhardt intézete nem is volt rest az első olyan, minden amerikai államra kiterjedő kutatást elvégezni, amely a zsidó választók preferenciáit és várható választói magatartásukat térképezte fel.
Az interaktív térkép a Steinhardt Social Research Institute honlapján elérhető.
A pennsylvaniai Bucks megyében például a zsidó vallásúak aránya meghaladja a 6 százalékot, ami az országos érték több mint háromszorosa. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a zsidók körében hagyományosan magasabb a részvételi hajlandóság, ebben a megyében jelentős választói csoportról beszélünk. New York államban ennél is magasabb értékeket találni. A kutatást prezentáló Daniel Parmer, talán némi túlzással, egyenesen azt állítja, hogy a zsidó szavazók dönthetik el a választást.
Szavait azzal igyekezett alátámasztani, hogy a floridai Palm Beachben nem kevesebb, mint 15% a zsidók aránya. Ez a 209 400 ember kétségkívül rengeteg ahhoz képest, hogy 2012-ben Barack Obama 74 309 vokssal győzte le Mitt Romneyt – hogy a híres-hírhedt 537 szavazatot ne is említsük, amely ugyanitt George W. Bush elnökségét hozta el Al Gore-ral szemben, 2000-ben.
Érdekes, hogy a zsidó választóknak bár csak 43%-a vallja magát liberálisnak, 54%-uk a Demokrata Pártot támogatja, míg a republikánusokat csak 14%. A zsidók 21%-át kitevő konzervatívok egyharmada tehát nem szimpatizál a Republikánus Párttal.
36 százalék sem nem liberális, sem nem konzervatív, és alig kevesebben vannak (32%), akik egyik nagy párt táborához sem sorolják magukat. A kutatók szerint az ő választásuk lehet akár döntő is a november 8-ai választáson.
A tanulmány megkülönbözteti azokat, akik vallási alapon határozzák meg magukat zsidóként, azoktól, akik „valamilyen más módon” tartják magukat zsidónak. Országos szinten 4,2 millió felnőttre becsülik az előbbi kategóriát, míg a teljes – nevezzük így – zsidó identitású populációt, a gyermekeket, kiskorúakat is beleértve, 7,16 millióra.
Munkatársunktól