Talán nem meglepő a zsidóság sok évezredes történelmét tekintve, hogy szinte mindig találunk napra pontos párhuzamokat a mai életünk és a múlt eseményei között. Ilyenkor egy-egy pillanatra föllebben előttünk az Örökkévaló terveit takaró fátyol és ha jól figyelünk, megláthatjuk a történelem szövetének mintázatát.
Ezt éreztük múlt héten, amikor a hetiszakaszban azt olvastuk, hogy Jáákov felszólítja Lávánt, hogy „add nekem asszonyaimat és gyermekeimet” – hiszen mi is itt állunk épp a modern kor Lávánjaival szemben és kérjük, követeljük, adják vissza elsőként asszonyainkat és gyermekeinket.
Ma, amikor ezt a cikket írom, kedd van. Lejárt az első négynapos tűzszünet a Hamász és Izrael között, aminek fejében 51 izraeli túsz hazatérhetett 150 terroristáért cserébe. (Hogy milyen árat fizetünk értük valójában, azt majd csak eztán tudjuk meg…). Azonban a múlttal való párhuzam nem áll meg az előző hetiszakasznál, hiszen ezen a héten ünnepeljük a haszidizmus újévét, amikor arra emlékszünk, hogy a lijádi Snéur Zálmán rabbi, az Álter rebbe kiszabadult a cári börtönből. Hogy került egy cádik, egy szent ember börtönbe?
Ez a 18. századi Oroszországban bizony könnyen ment. Már önmagában az a vád is elegendő lett volna, hogy a zsidóságról szóló tanításaival és a közösségért végzett tevékenységével a cári hatalom ellen lázítja a zsidókat. Mindezeken fölül azonban azzal is meggyanúsították, hogy az ellenséges Ottomán Birodalmat támogatja, holott csak adományokat gyűjtött az akkor török fennhatóság alatt álló Szentföld zsidó közössége számára. Összesen 53 napig raboskodott a Néva folyó egyik szigetén álló börtönben, mielőtt szabadon bocsátották. (Ez nagyjából megegyezik a Hamász fogságából ezen a héten szabadult túszok rabságának idejével).
Snéur Zálmán rabbi úgy értelmezte a vele történteket, hogy az égi vádló panasszal fordult az égi bírósághoz, amiért széles körben terjesztette a Tóra misztikus tanításait, ám pere felmentéssel zárult, tehát már semmi sem állhatott annak útjába, hogy a hászidizmus üzenete eljusson a világ minden pontjába. Kiszabadulása után ezért még nagyobb erőfeszítéseket tett, hogy minél többen részesüljenek a Tóra belső fényéből. Ezért ez a nap nem csak az Álter rebbe megszabadulása miatt számít a hászidizmus újévének, hanem mert úgy tekintik, mint a hászid tanítások, a Tóra belső lényegének kiáradását az egész világ felé.
Adja az Örökkévaló, hogy a Hamász fogságába esett rabok is mihamarabb megszabaduljanak, és a földön eluralkodó gonosz sötétségébe világosságot hozzon a Tóra fénye!
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 12. szám – 2023. november 30.