Éppen az izraeli főváros egyesítésének 50. évfordulóján jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság, hogy Jeruzsálem 2000 évvel ezelőtti elestének és a második szentély pusztulásának leleteit fedezték fel.

Nyílhegyeket és hajítóköveket találtak a városkaputól, illetve a Siloách forrástól a Templomhegyre vezető egykori főutcán. A leletek a megszálló római erők és a magukat elbarikádozó zsidó felkelők közötti elkeseredett csatáról tanúskodnak. A harcokról így ír a kortárs Josephus Flavius, A zsidó háború című művében: „A következő napon a rómaiak, miután kiűzték az ellenséges csapatokat a városból, mindent felégettek, egészen a Siloáchig.”

A feltárást vezető Náchson Szánton és Morán Hádzsbi elmondta, hogy Josephus beszámolója az alsóváros elvesztéséről szinte megelevenedett a szemük előtt az ásatási területen, ahol megtalálták a római katapultok által kilőtt kőlövedékeket, és a zsidó harcosok nyílhegyeit is. A jelenleg vizsgált útszakasz 91 m hosszú és 7 m széles, és a római birodalomban használt, hatalmas kőlapok fedik. A fejlett technológiával épült út azt is bizonyítja, hogy a város fejlesztése nem szakadt mega második szentély korszakának végén uralkodó Nagy Heródes halálával, hanem folytatódott a hatalmat gyakorló római prokurátorok uralma alatt, vagy akár még Pontius Pilatus idejében is. A régészek véleménye szerint a mostani felfedezés új megvilágításba helyezi Jeruzsálem történetét a második Szentély időszakának végéről, és megerősíti azt a nézetet, hogy Jeruzsálem építése nagy ütemben zajlott a római hódítást követően is.

Egy rómaiak elől bujkáló jeruzsálemi lakos olajmécsese, mely egy ciszternából került elő

„Kétezer évvel Jeruzsálem pusztulása és ötven évvel felszabadítása után visszatérünk a ciszternákba, a piacra, és a város tereire, azokba a napokba, melyek a római hódítást előzték meg. Náomi Semer [a híres Jerusálájáim sel záháv – Az arany Jeruzsálem – című dal írója] bizonyára nem gondolta, hogy újra felfedezzük a második Szentély korának Jeruzsálemét.”

A zsidó felkelők nyílhegyei

„A következő öt évben szeretnénk feltárni a főút egészét, és befejezni az ásatási munkákat ezen a különleges helyszínen, mely már évszázadok óta vonzza a régészeket a világ minden tájáról. A feltárás Dávid városának e részén valójában folytatása a korábban itt kutató európai és amerikai archeológusok munkájának. Már négy éve dolgozunk ezen a helyszínen, és hamarosan a teljes utat feltárjuk. Ezt követően konzerváljuk a helyszínt, és előkészítjük, hogy látogatók tízezrei sétálhassanak végig rajta újra.” – mondta Juvál Báruch régész.

Az ásatások különleges fontossága miatt a régészeti hatóság a legmodernebb technológia minden eszközét felvonultatja, a természettudományok, a biológia és a geológia területéről is. A kutatás kiterjed a főút két oldalán elhelyezkedő üzlethelyiségekre is. A régészek feltevése szerint a munka végeztével megértjük majd, hogy miként festett a kétezer évvel ezelőtti Jeruzsálem főutcája, mely egyenesen a szentélyhez vezetett, milyen volt az alsóváros, hogyan élték meg a lakosok a rómaiak ostromát. A válaszokhoz aprólékos és hosszadalmas munkára van szükség, melyhez segítséget nyújt a Curim-völgyben működő régészeti állomás, mely eddig a Templomhegyről illegálisan kitermelt törmeléket dolgozta fel.

Forrás: JewishPress

Megszakítás