Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség 2015-ben, átfogó előkészületek után megalapította saját szeretetszolgálatát, amely a CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat nevet kapta. Az elmúlt hónapokban egyre aktívabb szervezet rendszeresen tart utcai melegétel-osztásokat, alapvető gyógyszerekkel támogatta a kárpátaljai magyarokat és folyamatosan segélycsomagokat szállít az ország legszegényebb területeire. A szervezet tevékenységéről vezetőjükkel, Szilágyi Nórával és az egyik lelkes önkéntessel, Erős Edinával beszélgettünk.

A CEDEK nem titkolt célja, hogy mint zsidó közösség sokkal inkább kivegye a részét a társadalmi felelősségvállalásban az eddig megszokottnál. Mire kell ilyenkor gondolni?

Szilágyi Nóra: Valóban több helyen is elhangzott már, hogy a CEDEK igyekszik kilépni a megszokott keretek közül. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy mint vallási közösség ne csak sajátjainkon segítsünk, hanem minden rászorulón. Egyes nemzetközi szociológiai felmérések azt mutatják, hogy a vallásos és nem-vallásos zsidók körében egyaránt erősebb a szociális érzékenység az átlagosnál, azonban a társadalomban él egy olyan kép a zsidóságról, miszerint ez egy csak a saját fájdalmaival, sérelmeivel, szorongásaival foglalkozó közösség és kevéssé érzékeny a környezetére. Ez természetesen nem igaz. Szeretnénk megmutatni, hogy fontosnak tartjuk, hogy segítsünk rászoruló embertársainkon nemre, korra, származásra, vallásra való tekintet nélkül. Ezt az elvet is figyelembe véve indítottuk el például az állami gondozott gyermekek megsegítésére szervezett programunkat, melynek keretein belül négy olyan gyermekotthon támogatását tűztük ki célul, amelyek semmilyen formában nem kapcsolódnak sem az EMIH, sem pedig a CEDEK szervezetéhez. Ráadásul később az idei év elején az EMIH úgy döntött, hogy a 2016-os, 1%-os kampányának keretein belül ezt a programot, valamint a rendszeres melegétel-osztásainkat fogja a befolyt összegekkel támogatni.

A CEDEK megalakulása óta megszervezett ételosztásoknak mik a tapasztalatai? Miért töltenek be ilyen fontos szerepet ezek az események?

Szilágyi Nóra: Az első ételosztást decemberben tartottuk és azonnal szembetűnő volt, hogy a tél beköszöntével talán még fontosabb, hogy figyeljünk egymásra. A segítségnyújtásnak persze számos formája lehet, de talán a meleg étel az, ami azonnali, kézzelfogható támogatást jelent mindenki számára, és olyanok is egészséges, tápláló ételhez juthatnak, akik számára a mindennapokban ez sokszor nem elérhető. Hamar kiderült, hogy égető szükség van ma Magyarországon a nélkülözők ellátására, és a nehéz élethelyzetben levők számára minden egyes nyitott szívvel felajánlott segítség komoly értékkel bír, ezért elhatároztuk, hogy a 2016-os év során minden hónapban legalább egyszer melegétellel próbálunk enyhíteni a rászorulók helyzetén. Arról nem beszélve, hogy igazán szívderítő volt látni, ahogy formálódó közösségünk magáévá tette ezt az ügyet. Soha korábban nem látott önkéntesi aktivitást tapasztalunk az elmúlt hónapokban. Ebben az a jó, hogy olyan emberek is sajátjuknak érzik a jótékonyság ügyét és ezen keresztül a zsidó közösségét is, akiket korábban nehezen lehetett megszólítani, aktivitásra bírni.

Edina, te hogyan kerültél bele a CEDEK mindennapjaiba?

Erős Edina: Először Facebookon találtam rá a CEDEK hirdetésére, akik éppen önkénteseket kerestek az aktuális februári melegétel-osztásra. Azonnal jeleztem a szervezetnek, hogy szívesen mennék segíteni és azóta is rendszeresen részt veszek a CEDEK különböző jótékonysági akcióiban. Bármikor szívesen megyek, ha hívnak, legyen szó ételosztásról, ruhacsomagolásról vagy akár arról, ha állami gondozásban élő gyermekekkel kirándulunk a Fővárosi Állatkertbe.

Milyenek a tapasztalataid a CEDEK jótékonysági akcióival kapcsolatban?

Erős Edina: Az állatkerti látogatás különleges élmény volt. Nagyjából hatvan gyerek jutott el a CEDEK-nek köszönhetően az állatkertbe, nagy részük sosem járt még ott. A nap során nagyon pozitív visszajelzéseket kaptam a kicsiktől, így valószínűleg nekem is és nekik is jó lesz visszagondolni erre a napra. Ráadásul mindig nagy élmény a többi önkéntessel együtt dolgozni és közösen segíteni másokon. Az ételosztásokon már többször előfordul, hogy ismerős arcokat látok, akik nagyon elégedettek és mindig dicsérik a kóser menüt. Örülök, hogy az 1%-os kampánynak is része lett a melegétel-osztás, remélem így minél több rászorulónak tudunk majd a segítségére lenni.

Miszerint dönt a CEDEK arról, hogy kiket, ill. hogy milyen projekteket támogat?

Szilágyi Nóra: Vannak olyan programjaink, amik állandó jelleggel jelen vannak a mindennapjainkban és amikhez felajánlásokat várunk. A fent említetteken kívül többek közt folyamatosan ruhát és játékokat gyűjtünk, gyermekjóléti szolgáltatásokat, szociális- és egészségügyi segítséget nyújtunk. Ezeken kívül a honlapunkon is megtalálható segitseg@cedek.hu email címre érkező minden segítségkérésre próbálunk megoldást találni. Természetesen itt sem válogatunk, bárki bizalommal fordulhat hozzánk, és amennyiben módunkban áll, segíteni fogunk. Hogy is vennénk figyelembe ilyenkor a származást vagy a vallást? Így szól az 1%-os kampány mottója is: egy az otthonunk.

Pedig hallani olyan kritikát, miszerint jobb lenne, ha a zsidóknak felajánlott 1%-ok a zsidók céljait szolgálnák.

 

Szilágyi Nóra: Én azt gondolom, hogy több szempontból is nagyon fontos, hogy nyitunk a közösségen kívülre is. Ma Magyarországon sok száz és ezer olyan zsidó kötődésű ember él, akit ugyan nem lehet a zsidó közösség belügyeivel, zsinagógaépítéssel, oktatással, vagy hitélettel megszólítani, de a zsidóságban mélyen gyökerező „jótevés” üzenete őket is megérinti. Ráadásul az 1%-os felajánlás időszaka, valamint az ahhoz kapcsolódó kampányok mindig az identitásképzés lehetőségét is adják. Az idei év elején telefonos közvélemény-kutatást végeztünk közösségünkön belül az adakozási szokásokról, valamint arról, milyen célt tartanának a legtámogatandóbbnak a SZJA-juk 1%-ából. Egyértelműen a karitatív célokat nevezték meg a legtöbben.