A Múlt és Jövőt leginkább folyóiratként ismerjük 1911-től 1944-ig, majd 1989-től az újraindított évfolyamait. Az utóbbi három évben viszont fejlődő könyvkiadóként is bemutatkoztak. Idén először a Frankfurti Könyvvásár – ez a legnagyobb könyvbörze a világon – hivatalos vendége volt a Múlt és Jövő Könyvkiadó. A frankfurti fölkészülés jegyében készült legfrissebb könyveik az ortodoxia és a chaszidizmus világába visznek. Nem egy közülük az idősebb olvasóknak nem okoz újdonságot, mert még az antik világból ismerik. De alkalmat ad az újraolvasásra, újragondolásra. S persze a fiatal nemzedékeknek nagy felfedezés lesz ez a találkozás a régi-új zsidó univerzummal.
Patai József a Múlt és Jövő alapítója, 1939-ig szerkesztője volt. Meghatározó szerepet játszott abban, hogy a magyar zsidó kultúra európai nívóra emelkedett. Költői, héber műfordítói és publicisztikai tevékenysége felfedezésre vár.
A Középső Kapu című műve kora magyar prózájának élvonalába tartozik. Műfaja: lírai szociográfia. Egy Heves megyei falucska, Gyöngyöspata (innen származik az író neve) zsidó közösségének mikrovilágát mutatja be egy kisgyermek szemével. A közösség életét a Szentírás és a Talmud tanulmányozása hatja át. (A Középső Kapu a Talmud egyik traktátusának a neve, Bává Möciá.) Ehhez hasonlatos világot, a sajátos zsidó metanyelvet csak I. B. Singer és más külföldi szerzők tollából ismerünk. Kevesen tudják, hogy nálunk is születtek kiváló művek e tárgyban, magyar sajátosságokkal és ízekkel, bár falusi zsidóságunknak kevés nyoma maradt irodalmunkban: gazdag kultúrájuk velük együtt semmisült meg a holocaustban. A Középső kapu az egyik ilyen értékes tudósítás: belülről láttat, hiteles képet fest arról, miként simult bele a falu életébe a jámbor chászid közösség, miközben fenntartotta maga különállását, őrizte vallását, hagyományait.
Az Izraelben élő, ma kilencven éves Schön Dezső a magyar zsidó irodalom nagy generációjának utolsó tagja. Író, újságíró, az izraeli Új Kelet című lap alapítója. Egyetlen novelláskötetéből megállapíthatjuk, hogy benne is elveszett egy magyar I. B. Singer. Több riportkötete jelent meg (többek között az Eichmann-perről is).
Az Istenkeresők a Kárpátok alatt Schőn Dezső legendás műve. (Megjelent egy erdélyi és egy izraeli kiadása is, s jelenleg több száz dollár az árfolyama a könyvritkaság gyűjtőknél). A könyv alapja egy, a harmincas években két éven keresztül közölt riportsorozat a máramarosszigeti chászid világról, amelynek gyökerei Sátoraljaújhelyről és a Hegyalja más községeiből eredtek. Innen, országok, kultúrák találkozásának négyszögéből (Lengyelország, Magyarország, Ukrajna, Románia) származott maga a chászid mozgalom. Schön Dezső ennek történetét tekinti át a könyv első harmadában, majd a magyar ág történetét, folklórját, mindennapjai és persze harcait mutatja be. A könyv műfaja riport-regény, mert egy krimi letehetetlen izgalmával s jó humorral görgeti a „nonfiction” eseményeket. Ilyen közeli fényképet, ilyen benső ábrázolást, a kontextus effajta ismeretét ma egyetlen szerzőtől sem lehet várni.
A Múlt és Jövő Kiadó kivételes örömmel jelenteti mg Bacskai Sándor szociográfia kötetét, mert az első kötetes szerző saját felfedezettje: írásainak többsége Múlt és Jövő folyóiratban jelent meg. Bacskai írásai egy kevéssé ismert világot, a magyar zsidó ortodoxiát kutatják – örökítik meg az ötvenes évekből. Olyan szociologikumot hordoznak, amelyről eddig sem a tudomány, sem az irodalom nem adott hírt. Gazdag információs anyag csak a világok összeéréséből, kinyílásából kerülhet felszínre. Bacskai mikrofonja vagy fényképezőgépe előtt elenyésznek a kommunikációs távolságok. A harmincas és a hetvenes évek szociográfiai irodalmának szerves folytatását látjuk az egyenletes színvonalú, kiérlelt írásokban.
Bacskai leginkább emlékeik keresésére hazalátogató zsidókat kérdez, s ez sokszor több generációs sorsok nyomára vezeti. A emlékezés vagy a szépirodalom eddig elkerülte a szegény sorsú, munkás zsidók népét. Bácskai figurái, hősei kisegzisztenciák. Nincs tiszta képünk az ortodox zsidók világáról, csak felületes sztereotípiákat ismerünk. A mélyinterjúk legérdekesebb része a Rákosi-korszakot láttatja ortodox zsidók szemével. Olyan vallásos emberekét, akik a táborokban is megtartották a vallási parancsokat. Ütközésük története az új, ateista világrenddel az irodalomnak és a történetírásnak egyaránt ritka érdekes területe.
Sólem Áléhem Vándorcsillagok című művét már a tavalyi téli könyvvásáron „fölporszívózták” az olvasók. (Igaz, biztonságra törekedve nem túl nagy példányszámban jelentették meg a félezer oldalas keménytáblás könyvet, amelynek az ára ennek megfelelő). Idén november végén – a közönség követelésére – ismét megjelentetik a jiddis színház letehetetlenül izgalmas regényét.
Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 4. szám – 2014. augusztus 5.