A két ország többsége viszont elfogadja az amerikai részvételt a közel keleti konfliktus rendezésében.
Az Institute for Policy & Strategy (IPS) a két országban 464, illetve 471 fős mintán mért külpolitikai attitűdöket. A két ország megkérdezettjei alapvetően nem bíznak abban, hogy átrendeződnének az amerikai-arab viszonyok, legyen bárki is az Amerikai Egyesült Államok új elnöke. Nem véletlen, hogy a válaszadók relatív többsége számára tökéletesen mindegy, hogy Donald Trump vagy Hilary Clinton lesz-e a befutó, de aki tud választani, annak jelentős többsége utóbbira voksolna (a felmérés idején még versenyben volt Ted Cruz és Bernie Sanders is, mindketten népszerűbbek voltak Trumpnál, de Clintontól együttvéve is elmaradtak).
Az ISIS elleni harcban sem várják, hogy aktivizálódjon az új adminisztráció. A szaúdiak 58, az egyiptomiak 48%-a szerint az USA nem fog katonai egységeket küldeni a terrorszervezet által uralt területekre, ennek ellenkezőjére csak 18, illetve 32% számít.
A megkérdezettek többsége azonban elvárná, hogy az izraeli-arab konfliktus rendezésében aktívan kivegye a részét az új elnök. A szaúdiak 42%-a szerint regionális megegyezés nyélbeütésén kellene dolgozni, további 19% viszont úgy gondolja, hogy elegendő volna egy kétoldalú izraeli-palesztin megállapodás. Ugyanezek az értékek Egyiptomban 32, illetve 26%. Kisebbségben vannak tehát azok, akik szerint Amerikának nem kell beavatkoznia: Szaúd-Arábiában 39, Egyiptomban 42% vélekedik így.
Munkatársunktól (az Institute for Policy & Strategy (IPS) at the Interdisciplinary Center in Herzliya Arab World Survey című kutatása alapján)