Újabb épületet vehettek birtokba a hevroni zsidók. Az ősatyák sírját rejtő barlang után Máchpéla-háznak nevezett ingatlant az Igazságügyi Minisztérium engedélyével vásárolták meg arab tulajdonosától. Hosszas jogi huzavona után végre be is költözhettek a tulajdonosok.
Az ünnepélyes birtokbavételre éppen a hírhedt hevroni vérengzés 90. évfordulóján került sor. 1929-ben a város arab lakossága rátámadt a velük évszázadok óta békésen megférő zsidókra. 67 embert megöltek és rengeteget megsebesítettek. A területet felügyelő brit hatóságok ezt követően a zsidók evakuálása mellett döntöttek, így néhány évtizedre zsidó lakosok nélkül maradt a szent város.
A Máchpéla-ház története még 2012-re nyúlik vissza, amikor egy ingatlanvásárlással foglalkozó izraeli alapítvány megvásárolta a sírbarlang közelében fekvő épület felét az Abu Rádzsáb családtól. Az adásvételt követően a Palesztin Hatóság letartóztatta a család fejét és halálra ítélték, amiért zsidóknak adott el házat. Az ítéletet még nem hajtották végre. A hevroni zsidók az ENSZ-hez fordultak, hogy gyakoroljanak nyomást a palesztin törvényhozásra az elítélt férfi érdekében.
A palesztinok minden fórumon megpróbálták érvényteleníteni az üzletet, ezért a bíróság rendre elutasította a ház birtokbavétele iránti kérelmet. Ennek ellenére a vásárlók többször beköltöztek az ingatlanba, de a katonaság mindannyiszor kiköltöztette őket. Ez alkalommal azonban úgy tűnik, hogy az épület negyven új lakója már végleg birtokon belül marad.
„Nagy izgalommal értesültem arról, hogy zsidó családok költöztek a hevroni Máchpéla-házba. Gratulálok mindenkinek, akik lehetővé tették, hogy gyarapodjon a legősibb héber város zsidó közössége. Ezzel együtt igazán szégyenletes, hogy ennyi évet kellett várakozniuk. A bírák megalázó módon bántak a jogszerű üzletet kötő vásárlókkal. De a legszomorúbb az, hogy a Júdeában és Somronban élők zsidók életét még mindig ezek a bírák szabályozzák, mert még mindig nem annektáltuk ezeket a területeket.” – mondta Becálel Szmutrics közlekedési miniszter.
A hevroni zsidó lakónegyedek kibővítése mellett Reuvén Rivlin államelnök is felemelte szavát, miután látogatást tett a városban. „Itt, Hevronban, az ősatyák barlangjánál, melyet teljes áron vásároltunk meg, szereztünk jogot erre a földre. A tulajdonjogunkat nem lehet sem erkölcsi sem jogi alapon elvitatni. Ábrahám idejétől a brutális, 1929-es mészárlásig Hevron az egyike volt annak a négy szent városnak, melyben a zsidó jelenlét sohasem szűnt meg. Ezt követően a hatnapos háború győzelme után térhettünk vissza ide. Hevron nem lehet a béke akadálya. Itt dől el, hogy képesek vagyunk-e együtt élni, zsidók és arabok. Izraelnek kötelessége a megfelelő életszínvonalat biztosítani mindenki számára, és lehetővé tenni, hogy Hevron és Kiriját Árbá újabb lakónegyedekkel gyarapodjon” – jelentette ki az elnök, akinek nagyapja, Élijáhu Joszef Rivlin a hevroni Chábád közösség egyik alapító tagja volt.
A Máchpéla-ház birtokbavétele kapcsán Ájelet Sáked, az előző kormány igazságügyi minisztere is nyilatkozatot adott ki: „Minden nap csak nő a szégyen, ameddig az 1929-ben meggyilkolt zsidók ingatlanjai arab kézben maradnak. Eljött az ideje, hogy újabb zsidó lakónegyed épüljön Hevronban” – mondta, utalva a jelenleg elhagyatottan álló nagybani piacra, melyet a város zsidó közössége vásárolt meg, majd a kiűzésüket követően arabok vették birtokba. A város zsidó lakossága már régóta követeli, hogy építési engedélyt kapjanak ezen a területen, de ezt rendre visszautasították. A hevroniak következő célja az, hogy egy jelentős lakónegyed létrehozására kapjanak engedélyt a piac területén, mely a számos zsidó család által lakott Ávráhám Ávinu negyed közvetlen közelében található.
zsido.com
Forrás: Ynet