Több, mint kétezren ünnepeltek az EMIH széderein

Peszách talán a „legmacerásabb” zsidó ünnep: komoly előkészületeket igényel, nagyobb odafigyelést az étkezésnél, rá­adá­sul az ünnep csúcspontjá­nak számító széder estek is so­kaknak kihívást jelentenek. Nem véletlen, hogy világszerte tízezrek köszöntik az ünnepet kisebb-nagyobb közösségi szé­de­reken Thaiföldtől Budapesten át Montreálig, sőt sokan egy kis külföldi vakációzással is összekötik az ünnepet.

Természetesen Magyarországon is többféle széderből választhatnak azok, akik úgy döntenek, nem maguk rendeznék meg ezt az estet, azok a legkülönfélébb hangulatú széderestek közül válogathattak és akár mindkét estére találhattak maguknak társaságot, és az ünnephez elengedhetetlen maceszt, bort és bőséges ünnepi vacsorát. Maradhattak Budapesten, vagy elutazhattak Debrecenbe, esetleg Miskolcra, ahol a helyi küldöttek, a Faigen család és a Fuchs család várták a résztvevőket szédereiken. Budapesten választhatták az érdeklődők Oberlander Báruch rabbi és Batsheva rebbecen 29. magyarországi közösségi széderét, amit idén a Bét Menáchem Gyermekoktatási központban rendez­tek vagy az óbudai zsinagóga már hagyományos ünnepségét, ahol Köves rabbi vezette mindkét este a szédert. Csatlakozhattak Faith Aserhez és családjához, akik most először a budai vár egyik ötcsillagos szállodájában rendeztek szédert 130 főnek vagy akár Újlipótvárosban is ünnepelhettek Glitsenstein Smuel rabbival és családjával.

Magyarország kedvelt célpontja az izraeli turistáknak – amellett, hogy rengeteg diáknak és üzletembernek ad otthont, így nem csoda, ha a héber nyelvű széderek nagyon népszerűek mind Budapesten, mind Debrecenben. Emellett angol nyelvű szédert is szerveztek a Bét Menáchemben, amit nem más, mint Oberlander Batsheva reb­becen édesapja, milánói fő­rab­bi vezetett. Ő rövid időre csatlakozott a magyar „nagy széderhez” is, ahol bécsi gyerekkora egyik emlékét osztotta meg: Hitler bevonulásakor maga is ott állt kisfiúként a tömegben, és amikor a többiekkel együtt karlendítéssel üdvözölte a diktátort, nővére rácsapott a kezére, hogy ne tisztelegjen „annak az embernek”. „Ma is érzem ezt az ütést” – mondta a magyar felmenőkkel rendelkező rabbi hozzátéve, hogy amikor a hágádában a Vehi seámdá részhez ér, ahol az szerepel, hogy minden korban lesz, aki ki akar irtani minket, neki mindig ez a jelenet jut eszébe. Ugyanakkor – tette hozzá –, ahogy a széderre összegyűlt zsidókat látja itt Budapesten, az bizonyítéka annak, ami ugyanebben a versben szerepel: hogy a zsidók örökre megmaradnak: „Izrael népe él”, ám Jiszráél cháj!