TFILIN, a hosszú élet titka

Az áldott emlékű lubavicsi Rebbe, Menachem Mendel Schneerson 25 évvel ezelőtt, támuz hó 3-án (1994. június 12., idén július 3.) visszaadta lelkét az Örökkévalónak. Ez a nap emléknap lett a lubavicsi hászidok számára: az elmélyülés, a magunkba fordulás és az újra elköteleződés napja, melyből nem maradhatnak ki az imák és a jó cselekedetek sem. A Rebbe jorcájtja alkalmából az egész zsidóságot felpezsdítő tfilinkampányát és annak főszereplőjét, az imaszíjakat mutatjuk be összeállításunkban. 

 

Minden tett számít

A Rebbe számára minden egyes zsidó ember fontos volt a világon. Sőt, minden egyes ember minden egyes micvája fontos volt a számára, hiszen – ahogy a Talmud bölcsei mondták – a parancsolatok megtartása újabb parancsolatok megtartásához vezet, és ez hozza majd el a végső megváltást. A Rebbe a hatvanas évek végén – a hetvenes évek elején hirdette meg a micva-kampányait. A Rebbe nem egy teljes egész apró részeiként tekintett a tórai parancsolatokra, melyeket csakis egységként lehet megtartani, hanem abban hitt, hogy minden micva kozmikus jelentőséggel bír, és előfordulhat, hogy éppen az az egyetlen parancsolat, melyet egy máskülönben világi életet élő betartott, átbillenti a mérleg nyelvét, és elhozza a végső megváltást. Ennek szellemében azt hirdette minden zsidó számára: tegyenek meg valamit, csak egy micvát, még akkor is, ha egyébként nem folytatnak vallásos életmódot.

Ennek megfelelően összeszedte azt a tíz „kezdő” micvát, melyek, központi jelentőségüknél fogva, a leginkább alkalmasak arra, hogy valaki általuk kezdje betartani a parancsolatokat. Ezek közé tartozik többek között a szombati gyertyák meggyújtásának, a cödáká (adakozás), illetve a tfilinrakás fontosságának hirdetése is, illetve az ehhez kapcsolódó kampányok. A Rebbe halálozásának évfordulója alkalmából az egyik legfontosabb, férfiakat érintő kampányt, a tfilinkampányt emeljük ki, és más cikkeink is a tfilinnel foglalkoznak.

 

A tfilinkampány

A tfilinkampány volt a legelső a Rebbe kampányai közül. Célja az volt, hogy attól függetlenül, hogy valaki milyen mértékben tartja meg a parancsolatokat, lehetőleg minden nap tegye fel a tfilint, az imaszíjakat. A Rebbe 1967. június 3-án, három nappal a hatnapos háború kirobbanása előtt hirdette meg ezt a kampányt. A Siratófal visszafoglalása után a Rebbe a korábbinál is nagyobb erővel ösztönözte a hászidjait arra, hogy minél több zsidó férfinak kössék fel a tfilint. A tfilinkampányt nem mindenki fogadta őszinte örömmel – sokan úgy gondolták, hogy nem való, hogy olyan zsidó férfiakra kössék fel a tfilint, akik nem tartják be a parancsolatokat. Ám a Rebbe azzal válaszolt a húzódozóknak, hogy a Talmud szerint, ha egy zsidó egyetlenegyszer az életében felteszi a fejre való tfilint, akkor már egy másik kategóriába esik, mint zsidó. Emellett úgy vélte, hogy ha egy zsidó Miamiban meglátja, hogy egy másik zsidó a Siratófalnál tfilint rak, ő maga is jobban inspirálódik erre a micvára. Mára azonban szinte mindennapos látvánnyá vált a világ bármely pontján, forgalmas kereszteződésekben, nemzetközi repülőtereken, világméretű rendezvényeken, hogy – többnyire fiatal – Chábád hászidok az arra vetődő zsidóknak segítenek tfilint rakni és egy rövid imát elmondani. Számos útkereső zsidó számára éppen a tfilint ajánló hászidokkal való találkozás mutatta meg az ősi hagyományok felé vezető irányt.

 

Szezonális kampányok

A Rebbe a tíz kezdő micva kampányai mellett később egyéb, szezonális kampányokat is meghirdetett az ünnepekhez kapcsolódóan, például a hanuka-kampányt, melyet Olvasóink is ismerhetnek a Nyugati téri gyertyagyújtásokról. További, egész évre vonatkozó kampány például az, hogy minden zsidónak (főleg gyerekeknek) legyen egy betűje egy tóratekercsben vagy a születésnap-kampány, melyről egy korábbi számunkban már beszámoltunk.

A tíz „kezdő” micva

Tegyenek meg Önök is még ma egy micvát az áldott em­lékű Rebbe emlékezetére! Választékul íme a „kezdő” mic­vák listája.

 

 

Tfilin a tűzben   Egy mondás szerint a szombat jobban megtartotta a zsidókat évezredeken át, mint amennyire a zsidók megtartották a szombatot. Hasonlót a tfilinről is elmondhatunk – a történelem folyamán számos alkalommal fordult elő, hogy a tfilin micvájának érdemében zsidók a biztos haláltól menekültek meg. A holokauszt idejéből sok ilyen történet vált ismertté. Mi most egy közelmúltbeli esetet osztunk meg Önökkel: Nemrégiben hatalmas tűz pusztított az izraeli Mevo Modiin nevű településen. Számos ház leégett, köztük a Hoffman család otthona is. Egyetlen tárgy maradt épen az egész házban – egy tfilin. Íme, a család beszámolója: „Tegnap este a testvérem bement [a házba], hogy a saját szemével lássa a pusztítást. Borzalmas szívfájdalom, semmije nem maradt. Az összeégett, elfeketedett halmok között egyszer csak egy ép dobozt pillantott meg. Benne egy pár tfilin. Ez volt az egyetlen dolog az egész házban, ami megmaradt, és nem tudjuk, hogyan. Ezt a tfilint az áldott emlékű Jechezkél nagypapa ajándékozta a testvéremnek, és azt mondta neki, hogy akármi történjék is és bárhol legyen is, ez a tfilin örök életében az övé marad… Épp csak pár hónapja költöztek ebbe a házba, de most nem maradt semmije, csak a tfilin és egy ölelés a nagypapától.”

 

Chana Deutsch írása