Interaktív kiállításon a hazai zsidóság történetének legizgalmasabb részletei

TudáShalom néven az ELTE-BTK-n indult útjára az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyetemi vándorkiállítása. Az eseményen részt vett Soltész Miklós államtitkár és Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, valamint Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. Az ELTE-BTK részéről pedig Dr. Dezső Tamás dékán és Sujtó Attila, a BTK HÖK elnöke mondott beszédet a megnyitón.

Mit és pontosan hogyan ünnepelnek a zsidók hanuka alkalmával? Hogyan lett Richter Gedeon egy egyszerű gyógyszerészből Európa egyik leginnovatívabb gyógyszergyártója? Mely magyar zsidóknak köszönhető a legtöbb találmány? A fenti kérdésekre is választ kaphatunk, és többek között megismerhetjük például Salamon Béla – színész és komikus– történetét, aki az életkorára vonatkozó kérdésére a nyilasoknak adott frappáns válaszával nem csak a saját, de feltehetően a Pozsonyi úti gettóház lakóinak életét is megmentette 70 évvel ezelőtt[1]. Ilyen, és ehhez hasonló történetekkel, kérdések interaktív megválaszolásával kívánja lebontatni az előítéleteket az EMIH által életre hívott kiállítás.

„Mára szinte közhely a gyakran ismételt állítás, melyet hosszú listákkal is alá szoktak támasztani: a magyar kulturális, tudományos, gazdásági élet más lenne a magyar zsidók hozzájárulása nélkül. Egy nemzetté alakulás olyan, mint egy családalapítás. Különböző hátterű, neveltetésű, kultúrájú és vallású emberek úgy döntenek, hogy összekötik az életüket, egy közös jövő kialakításának céljából. A magyar zsidóság és az együttélés ideája hetven évvel ezelőtt igencsak próbára lett téve. Egy többé-kevésbé kiegyensúlyozott frigy után a megcsalást, a cserbenhagyást és az erőszakot kellett megtapasztalnia, de szüleink, nagyszüleink mindezek dacára a maradás mellett döntöttek. Úgy gondolták, és mi is úgy gondoljuk, hogy közös a történetünk, és a fájdalom, a csalódottság dacára van jövője a magyar zsidóknak Magyarországon. Ehhez viszont hosszú és kitartó terápiára van szükség, melynek része lehet a ma megnyitott kiállításunk is, ahol megismerjük a kiemelkedő zsidó származású magyar írók, tudósok, feltalálók történetét, életüket és munkásságukat. Meggyőződésem, hogy ezzel közelebb kerülünk az előítéletek lebontásához és egy a jelenleginél is nyugodtabb, befogadóbb közélethez. A magyar zsidó közösség nem néz szembe a fizikai létbizonytalanság veszélyével. Ugyanakkor a magyar zsidók és általában az együttélés ideája szembe kell, hogy nézzen egy szellemi kihívással. A magyar zsidóság és az együttélés ideája meg kell, hogy küzdjön a tudatlansággal, a képmutatással és az arroganciával. A magyar zsidóság és az együttélés ideája meg kell, hogy küzdjön a múlt szívbemarkoló megaláztatásával. A magyar zsidóság és az együttélés ideája meg kell, hogy küzdjön a múlt és a jelen tabuival. Ez a feladat nem kisebb felelősség és nem kevésbé lényeges, mint az a felelősség, amivel most Európa nyugati térfelének kell szembenéznie egy egészen más kontextusban” – mondta el Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija a mai napon rendezett megnyitón.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárszerint „az elmúlt évszázadokban sok-sok szépséget és szenvedést éltek meg a magyarországi kisebbségek. A szenvedést és az ezt előidéző bűnöket sem lehet letagadni, mert ezzel becsapjuk magunkat, és akár jövőbeni bűnöket is legitimálhatunk. Köszönjük, hogy láthatjuk azt, kik voltak azok a zsidó származású honfitársaink, akik Magyarország hírnevének öregbítéséhez hozzátettek. Köszönjük az EMIH-nek, hogy ilyen mértékben és erővel küzdenek azért, hogy megismerhető legyen mindez, és hogy létrejöhetett ez a kiállítás. A zsidó közösség támogatásának részeként nemrég arról is döntés született, hogy a kormány 146 millió forinttal támogatja az óbudai zsinagóga felújítását.”

A kezdeményezést Dr. Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár is örömmel üdvözölte: „Éppen a közelmúlt eseményei döbbentettek rá minket, hogy a tudás, az ismeretek átadása az egyik legkomolyabb fegyverünk kell, hogy legyen az előítéletek ellen. Szívből gratulálok ahhoz, hogy egy ilyen érdekes, innovatív kiállítás született az EMIH szervezésében. Az ilyen újszerű megoldások kellenek ahhoz, hogy az együttélés az eltérő vallású, kultúrájú emberek között is konfliktusmentes legyen.”

A kiállítás érdekessége, hogy az interaktív felületek mellett egy rabbi is végig a helyszínen tartózkodik majd, akinek a zsidóságot, a hitéletet, a szokásokat érintő általánosabb, vagy akár különleges kérdéseket is feltehetnek a kiállítás megtekintői.

A kiállításnak elsőként helyt adó ELTE BTK dékánja, Dr. Dezső Tamás kifejezte, hogy „a tavalyi évben több alkalommal megemlékeztünk a hetven évvel ezelőtti eseményekről a BTK szervezésében is, így nem volt kérdés, hogy örömmel fogadjuk be a kiállítást. Nem szabad megtörténnie még egyszer, hogy hallgatókat és oktatókat zárjanak ki az egyetemről vagy még súlyosabb formában, akár az életük is veszélybe kerüljön kulturális és vallási különbségek miatt. Páratlan művészeti és tudományos alkotásokat köszönhetünk a zsidó honfitársainknak, akik a vészkorszak áldozatai lettek, ezen teljesítmények megismerése pedig olyan lehetőség, melyre ez a kiállítás maradéktalanul alkalmas.”

A program célközönségének számító fiatalokat Sujtó Attila, az ELTE BTK HÖK elnöke képviselte a megnyitón. Köszöntőjéből kiderült, a kiállításnak sikerül utat találnia az előítéletek rengetegében.„Sokszor hallhatjuk tanárainktól is, hogy mekkora felelősségünk van abban, hogy a jövő generációja mentes legyen az előítéletektől. Ismernünk kell a múlt tanulságait, és közös jövőt kell építenünk, ehhez pedig egymás megismerése elengedhetetlen. Ebben segít ez a kiállítás, melynek mai megnyitása az ELTE történelem szakos hallgatójaként külön örömmel tölt el” – hangsúlyozta a HÖK elnöke.

A kiállítás az ELTE BTK-n január 27-ig megtekinthető hétköznapokon 10:00 és 16:00 között az (A) épület kari tanácstermében.



[1] A nyilasok megkérdezték minden lakónak az életkorát, miután kiterelték őket az udvarra. Salamon Béla a következőket válaszolta a kérdésre: „Hatvan leszek a nyáron. Tessék mondani nyilas úr, leszek én hatvan a nyáron?” Ezt követően a feszült szituáció meglepő módon nevetésbe fulladt, és nem bántották a nyilasok a lakókat.