Jom hákipurim Engesztelőnap, Jom Kipur. A Tóra pontosan leírja azt a különleges szertartást, melyet tisri hónap tizedik napján tartottak a Szentélyben. Ezen a napon böjtöt kellett tartani, bűnvallomást kellett tenni (3Mózes 16.). A szombaton tiltott munkák Jom Kipur napján sem végezhetők. E törvények megszegéséért azonban más büntetést róttak ki: a szombat törvényeinek megszegését bármely földi bíróság halállal büntetheti, míg Jom Kipur törvényeinek megsértését „kimetszéssel” (kárét). A munkavégzés tilalmán túl tilos Jom Kipur napján enni és inni, bőrből készült lábbelit viselni, fürödni, a testet illatos olajjal bekenni, valamint szexuális életet élni. Jom Kipur napján az Örökkévaló megbocsátja a zsidóknak a tevőleges és a tiltó parancsolatok megszegését. Jom Kipur azonban csak akkor ad feloldozást az emberek egymás ellen elkövetett vétkeikért, ha előzőleg bocsánatot kérnek egymástól. Jom Kipur napján öt alkalommal hangzanak fel imák, beleértve a záróimákat is (nöilá). Minden egyes alkalommal elhangzik a viduj, a bűnvallomás. A Szentély fennállásának idején a jom kipuri szertartást kizárólag a főpap vezethette. E szertartásnak számos különleges mozzanata volt, és ezen a napon több különleges áldozatot mutattak be. A főpap a szertartás részeként fehér lenruhát öltött (bigdé láván), és belépett a Szentek Szentjébe (kodes hákádásim). A Jom Kipur napjára vonatkozó törvényeket és előírásokat a Talmud Jomá traktátusa tárgyalja.
Megjelent: Gut Sábesz 6. évfolyam 2. szám – 2015. február 9.