Nagyot hibáztak a kutatók.
Két nappal a választások után, Izraelben elültek az izgalmak. Jelenleg azoknak a szavazatait számolják össze, akik nem otthon szavaztak. Mintegy 250 ezer ilyen szavazat van, legnagyobb részt a tényleges és a tartalékos katonáké, illetve a kórházakban szavazóké. A tapasztalat szerint ezekből általában a jobboldali pártok nyernek 1-2 mandátumot, és az arab pártok veszítenek.
A legtöbben biztosra veszik, hogy Netanjahu jobbközép-vallásos kormányt fog alakítani, a Cionista tábor, a Merec, a Jes Atid és a Közös (arab) lista ellenzékben lesznek. A kialakulóban levő koalícióban a legnagyobb érdeklődés a gazdasági, a társadalompolitikai, és jóléti tárcák iránt mutatkozik, sok politikus ezeken a területeken szeretne érvényesülni, így képviselve a választók érdekeit.
A választások után az egyik központi beszédtéma az előzetes felmérések kudarca. Gyakorlatilag mindegyik döntetlent jósolt a két nagy párt között, sőt némelyik a Cionista tábor diadalát jelezte. A végeredmény viszont Netanjahu, illetve a Likud győzelme lett. A statisztikusok azzal magyarázzák a tévedésüket, hogy sokan megtagadták a választ, vagy egyszerűen nem az igazat mondták a kérdezőknek. Mások azt feltételezik, hogy a média a Cionista tábort és Herzogot támogatta, ezért manipulálta a felmérések eredményeit, hogy pozitívabb képet mutasson a valóságosnál.
Az izraeli választás az arab országokban csak mérsékelt érdeklődést váltott ki. Sokan úgy látják, hogy a Netanjahu vezette leendő jobboldali koalíció idején a békefolyamat meg fog akadni. Mások szerint minden izraeli cionista párt egyforma, a választási eredmények nem számítanak. Viszont a Közös (arab) lista jó szereplését mindenki megelégedéssel veszi tudomásul, mint az izraeli palesztinok legjobb választási eredményét 1948 óta.
Dan Diamant