Faith Áser programjairól sokszor be­számoltunk már újságunk ha­sáb­jain. Bemutattuk mezuza kam­pányát, riksára épített szuk­káját, rendhagyó ünnepségeit. Tanít a Budapesti Talmud Egy­letben, az Olajág Idősek Ott­ho­­nában, és szükség esetén bör­tönlátogatást is tesz zsidó ra­boknál. Munkájáról, terveiről kér­deztük.

Melyik a legkedvesebb feladatod az összes közül?

Legfontosabb számomra a fiatalok tanítása, a program­jaik szervezése. Sokszor tartok a saját otthonomban progra­mot számukra, például péntek esti kiddusokat, mert úgy érzem, ott kötetlenebbül tudunk be­szélni. Volt szó már vegyes há­zasságtól a nevekig sok min­denről. Látszik ezeknek a sokszor éjszakába nyúló tanulásoknak a napi ha­tása is, so­kan ennek hatására vá­lasztottak maguknak zsidó ne­vet pél­dául és teljesítették a kö­rülmetélés micváját.

Hogy kerültél ezzel a feladat­tal kapcsolatba?

A Pesti Jesivában kezdtem meg­ismerkedni a vallási gyöke­reimmel, ezt szeretném vissza­adni és továbbvinni. Ezért is fon­tos számomra, hogy ott, ahon­nan én indultam, fiatalokat tanítsak, mivel úgy éreztem, nem nagyon van kifejezetten a szá­mukra program.

Mi a legnagyobb kihívás szá­modra?

Az idősekkel – és persze a bör­­tönben ülő rabokkal – annyiból könnyebb a dolgom, hogy ők nem szaladnak el, jönnek, ha megbeszéljük. A fiatalokat né­ha úgy kell „levadászni”, sok a programjuk. Rugalmasnak, komp­ro­misszum­késznek kell len­ni, de megéri. A fe­leségemnek jár ezért a legnagyobb köszönet, amiért ebben támogat.

Miben láthatóak, hogy mérhetőek az eredményeid?

Nagy élmény számomra, és nagyon különleges kiváltság végigkísérni, ahogy az emberek közelebb kerülnek „mindenki apukájához”, az Örökkévalóhoz. Az egyik legjobban „mérhető” feladat a bár micvára való felkészítés – hónapok munkájából vizsgázunk az ünnepség napján mindketten. Fantasztikus látni, ahogy a tanítványaim bejárják azt az utat, amit én is, büszke vagyok rá, hogy többen Izraelben foly­tatják vallási tanulmányaikat.

Mik a közeljövő tervei?

A legközelebbi jövő egy új „je­siva csoport” indítása, 13-14 éve­sekkel kezdek tanulni a Vasváriban heti egyszer-kétszer. A távolabbi – és remélem nem na­gyon távoli – jövő terve egy if­júsági központ létrehozása, az Örök­kévaló segítségével.

 

Megszakítás