Több mint ezer ember vonult fel az ukrán fővárosban, hogy tisztelegjenek az Ukrán Nacionalisták Szervezetének egykori vezetője, Sztepan Andrijovics Bandera előtt, akire sokan, mint náci árulóra tekintenek.
A péntek esti, sokakban félelmet kiváltó fáklyás felvonulás után Ukrajna izraeli nagykövete, Joel Lion határozott szavakkal ítélte el az eseményt. A nagykövetnek ukrajnai állomáshelyén eddig ez volt a legerőteljesebb felszólalása. Szombat este Twitter oldalán Lion azt írta, hogy „Határozottan elítéljük a náci rezsimmel együttműködők dicsőítését. Itt az ideje, hogy Ukrajna megbékéljen a múltjával.”
A Pravda Ukraine jelentése szerint a menetben résztvevők legtöbbje a Szvoboda szélsőjobboldai párt jelképeit viselték, melynek vezetői időről-időre antiszemita kijelentéseket is tesznek. Több transzparensen az alábbi szöveg volt olvasható: „A nacionalizmus a mi vallásunk. Bandera a mi prófétánk.”
A második világháborúban Bandera a nyugat-ukrajnai nemzeti mozgalom kulcsfigurája volt, s habár az ukrán nacionalisták „elsőszámú ellenségei” az oroszok és lengyelek, ők sem maradtak immunisak az antiszemitizmussal szemben sem, igaz, náluk a zsidók, inkább másodszámú ellenségeknek számítanak. Az ukrán felkelő hadsereg, melyben Bandera szintén vezető szerepet játszott, zsidók és lengyelek ezreit gyilkolták meg, közöttük számos civil embert, így nőket és gyermekeket is.
- január 22-én, az ukrán Egység Napján Viktor Yushchenko, Ukrajna akkori elnöke posztumusz hősként tüntette ki Banderát, mely kitüntetést a férfi azonos nevű unokája vett át. A kitüntetés után számos szervezet, közöttük a Simon Wiesenthal Központ és magánszemélyek is tiltakoztak és többen visszaadták hasonló, korábbi kitüntetésüket.
Idén január 1-jén, Bandera születésnapján, a szülővárosában, Lvivben – ahol 1941 nyarán a nacionalista politikus maga kiáltotta ki a független Ukrajnát – ünnepséget rendeztek, emlékművének megkoszorúzásán pedig több magas rangú hivatalnok is képviseltette magát, mint például Maxim Kozitsky, a régió vezetője.
Banderát ötven éves korában, 1959-ben Frankfurtban a KGB emberei gyilkolták meg. Bandera megítélése egyébként a mai napig nem egységes, míg az ország nyugati részében sokan nemzeti hősként ünneplik, addig Kelet-Ukrajnában a legtöbben náci árulóként tekintenek rá.
Források: