Telt ház volt idén is ros hásáná ünnepén az Óbudai zsinagógában, egy dolog azonban eltért az előző évektől: nyitott újévvel zártuk az 5784-es évet.
Az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség a nyitott sábeszhez hasonlóan, idén nyitott – tehát bárki számára látogatható eseménnyé tette a gyönyörű Óbudai zsinagóga imatermét az újév első estéjén, így köszöntöttük az 5785. esztendőt. Az alkalmi látogatók legtöbbje – elmondásuk szerint – magát zsidó származásúnak tartotta. A sikert mi sem bizonyítja jobban, hogy a női ülőhelyek elfogytak, s számosan a kidusterem mellvédjéről követték az eseményeket.
Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija köszöntőjében arról beszélt, hogy létünknek, az életünknek van célja. Soha ne feledjük: az életünk nem egy véletlennek a következménye ez egy céllal történő létezés. Ez egy olyan biztonságérzetet, olyan erőt ad nekünk, amellyel képesek vagyunk akár a személyes, akár a palesztinokkal kapcsolatos nehézségeket, problémákat nemcsak átvészelni, hanem életünk tartalmával betölteni. Egy nehéz év van mögöttünk, de zsidóként tudjuk azt, hogy már sokszor a történelemben bebizonyosodott, hogy ha a saját részünket megtesszük, szorosabbá tesszük kapcsolatunkat az Örökkévalóval, a Tórával, a zsidósággal, a hagyományokkal, akkor a legmélyebb, a legsötétebb helyzetből is nemcsak, hogy ki tudunk jönni, hanem a leromboltat újjá tudjuk építeni. Azt kérte az Örökkévalótól, hogy a következő édes év tele legyen egészséggel, békével, élettel, boldogsággal és áldásokkal az egész zsidó nép számára. A viharos tapssal fogadott beszédet az ünnepi ima követte, amelyen – mint hosszú esztendők óta minden alkalommal – a világhírű Zorger kántorkórus működött. A kántoroknak ezúttal meg kellett küzdeniük azzal, hogy közvetlenül ros hásáná előestjét megelőző napon Irán ballisztikus rakétákkal támadta Izraelt, s benne fővárosát Jeruzsálemet is – és ez erősen korlátozta a polgári utasszállító repülőgépek forgalmát is. Azonban a nagy nehézségekkel sikerült megküzdeniük, s időben mindnyájan megérkeztek Budapestre, hogy szokás szerint gyönyörű énekükkel kápráztassák el az Óbudai zsinagóga közösségét és vendégeit. A páratlan előadáshoz hozzájárultak az Égi hangok fiú énekesei, akik kimagasló, csengő, hangi adottságokkal rendelkeznek.
Az ima után tartott lakoma megkezdése előtt a sátorban Köves Slomó vezető rabbi bemutatta az újévi zsidó étkezés elmaradhatatlan kellékeit. Az év közbeni hosszúkás fonott bárheszt felcseréli a kerekre fontott, amelyet mézzel, mazsolával édesítenek. Ezt azt szimbolizálja, hogy az eljövendő évünk kerek és édes legyen. Újévtől kezdődően nem sóba, hanem mézbe mártjuk a kalácsot, (és egy gerezd almát) hogy az év olyan édes legyen, mint a méz. A halfejet bemutatva, s megkóstolva utalt Mózes 5:28.13-ra: „És fejjé tesz téged az Örökkévaló Istened, és nem farkká, és mindinkább feljebbvaló leszel, és nem alábbvaló, ha hallgatsz az Örökkévalónak a te Istenednek a parancsolataira, amelyeket én parancsolok ma néked, hogy tartsd meg és teljesítsd azokat;” vagyis az Örökkévaló fejjé, s nem farokká teszi a parancsolatait betartó embert. A gránátalma magjai a szerelmet és a termékenységet jelképezik. A közösen elmondott áldások után, óriási lakomát tartottak a zsinagóga előtt felálított ünnepi sátorban.
Kívánjuk, hogy legyen édes évük Olvasóinknak és legyenek bepecsételve az élet könyvébe!