Rejtő Jenő idén márciusban született kerek 120 évvel ezelőtt. Az évforduló kapcsán az EMIH ötrészes programsorozatot indít, melynek első alkalmán, március 20-án, 18:30-tól a koronázatlan ponyvakirály életének titkait tárja fel.
Az író tragikusan rövidre szabott, de annál tartalmasabb életének részletit Thuróczy Gergely irodalomtörténész, Rejtő Jenő kutató meséli el.
A Rejtő 120-as programsorozat március 20-án, 18:30-kor startol az Óbudai Zsinagógában egy külön, erre az alkalomra készített vetítettképes előadással.
Rejtő Jenő kevesebb mint négy évtizedes életét megannyi legenda, feltételezés és elképzelés szövi át. Életrajza nem magától értetődő, életének még a végdátuma is több lexikonban rosszul szerepel. S ha valamit nem tudhatunk pontosan, vagy kételyek merülnek fel, akkor ott bizony titkok lapulnak.
Egy ármánykodó újságcikkel indult Rejtő Jenő halálmenete
Rejtő Jenő halálát az emberi gonoszságok sorozata eredményezte. 1942 októberében az Egyedül vagyunk című szélsőjobboldali lap P. Howardot, vagyis Rejtő Jenőt állította pengeélre, hogy „kóborog a régi kedves, meghitt tanya, a Japán kávéház körül”. A cikk szerzője – jóllehet nem írt erről egyértelműen –, de azt nehezményezte, hogy míg más zsidó származású szerzők munkaszolgálaton vannak, addig Rejtő – „rövid idegkúra után” – a kávéházi asztalánál írogat.
Rejtő ezért rágalmazási pert indított. Mivel a cikket álnéven írták, ezért a lap főszerkesztője, Oláh György ellen indult eljárás, ő viszont képviselő volt, s cinikus – vagy még inkább: gyáva – módon élt mentelmi jogával. Így aztán hosszas éves huza-vona után az ügyet gyakorlatilag ejtették – ekkor Rejtő Jenő már majdnem egy éve halott volt. Valamikor 1943 elején – hivatalosan január 1-jén – a munkaszolgálat közben eltűnt, megfagyott, megölték, – a gyűlölet áldozata lett.
De apjának úgy mesélték lehet nem is ő halt meg…
Egy háború utáni, 1946-os interjúban, Rejtő Jenő apja, Reich Áron a következőképpen emlékezett vissza a fia munkaszolgálatra hívásának körülményeiről:
„Egy Spirmann Gusztáv nevű nyilas 1942 novemberében feljelentette… Súlyos betegen hurcolták el a kórházi ágyból, még sapka se volt a fején. Azt hitte hazaengedik. Mit csinálnának egy tehetetlen, beteg emberrel? Nagykátára vonult be. A leszerelési igazolvánnyal rohantunk i, de már késő volt. Soron kívül beosztották egy büntetőszázadba és bevonulása után hat nappal elvitték.
Semmit sem tehettünk. […] Úgy vonult be, mintha Balatonra menne, szandálban, még egy sál sem volt a nyakában, nem bírta elhinni, hogy olyan betegen elviszik. Beszélték a bajtársai, hogy nem védekezett a hideg ellen. […] Öltöztették, etették, sorakoztak helyette, ő meg csak ült és maga elé bámult. […]
Abból a századból nem jött vissza senki. Más századbeliek mondták, hogy látták meghalni, egyik állítólag a temetésén is ott volt, de egy katona azt mondja, hogy »más halt meg helyette«.
[…] valakivel ruhát cserélt, meg iratot és hogy az halt meg, azt láttak eltemetni 1943. január 1-én, Jenővel pedig a voronyezsi áttörés után három hónappal találkoztak. No de ki tudhat itt bizonyosat? Azt is mondta a katona – »Nem halt meg Howard úr, mert azt ígérte, hogy megír bennünket.«” (Szivárvány 1946. november 30. 13. old.)
Találgatások, kérdőjelek sorozata, de most végre megismerheti a fantasztikus életmű mögött álló ember, Rejtő Jenő életét Thuróczy Gergely irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos munkatársa, alias „Izzadt Greg” izgalmas előadásán.
Az esemény a Rejtő 120. EMIH-es programsorozat első része. Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.