Szülőhazájukban a hatalom üldözte, és időnként be is börtönözte őket. Az Egyesült Államokban azonban nemhogy megbecsült vezetők voltak, de elnökök sora tartott fenn velük szoros kapcsolatot. Hogy hódították meg a lubavicsi rebbék az Egyesült Államokat?

Frierdige Rebbe

A hetedik lubavicsi rebbe, Menachem M. Schneersohn kapcsolata az amerikai elnökökkel még apósa, a Frierdige (elő­ző) Reb­be időszakának idejére nyúlik vissza. Az 1880-ban Lubavicsban szü­letett Joszéf Jichák Schneerson rabbit 1927-ben a szovjet rezsim forradalom­el­le­nes tevékenység vádjával halálra ítélte. Az érdekében közbenjáró emberjogi szer­vezetek, illetve magasrangú tisztviselők nyomására azonban előbb a halálos ítéletet tették semmissé, majd a rabságból is sza­badon engedték. Útja elő­ször a Szentföldre, majd onnan Ame­rikába vezetett, ahol a korábban a sza­badon bocsátásáért lobbizó Herbert Hoo­ver elnök fogadta őt. A Frierdige Reb­be azonban, sokak biztatása ellené­re, nem maradt az Egyesült Államokban, és csak 1940-ben, a holokauszt árnyékában tért oda vissza.

Menáchem Mendel Schneerson rab­bi apósa halála után, 1950-ben vet­te át a lu­bavicsi mozgalom vezeté­sét. Munkássá­gának leghangsúlyosabb ele­me az oktatás volt. Kezdettől fogva jó kapcsolatot ápolt az Egyesült Ál­lamok elnökeivel és egyéb tisztségviselőivel, akik többnyire lelkes támogatói voltak programjának.

 Amerikai elnökök a Rebbe idõszakában

1950-től a Rebbe 1994-ben bekövetke­zett haláláig elnökök sora ve­zette az Egyesült Államokat: Tru­man, Eisenhower, Kennedy, John­son, Nixon, Ford, Carter, Reagan és az idősebb Bush. A Rebbe mind­annyiukkal különösen jó kapcsolatot tartott fenn, levelezett és rendszeresen találkozott is velük. Figyelemre méltó, hogy az elnökök nemcsak tisztelték és nagyra tartották a Rebbét, de adtak is a szavára. Kennedy, Roosevelt, Reagan és Carter is többször meglátogatta a Reb­bét, hogy bizonyos, elsősorban az oktatást érintő kérdésekben tanácsot kérjen tőle.

A Rebbe az Egyesült Államokat a világ szuperhatalmának tartotta, és gyakran magasztalta annak alapértékeit. Rendszeresen fejtette ki támogató véleményét a kormány tevékenységével kapcsolatban, és javaslatokat adott, főleg az oktatás kiterjesztésével és támogatásával kapcsolatban. 1977-et például az Oktatás Évének kiáltotta ki, és felhívására a kongresszus a következő évet is annak nevezte ki.

Ronald Reagen elnök születésnapi üdvözlőlevele a Rebbének
Ronald Reagen elnök születésnapi
üdvözlőlevele a Rebbének
Az Oktatási és (tudás) Megosztásának Napja

Niszán hónap 11. napján, a Rebbe zsidó születésnapján ünneplik az Egyesült Államokban az Oktatás és a (tudás) Meg­osztásának Napja (Education and Sharing Day). Az ünnepnapot Jimmy Carter elnök vezette be a kongresszus határozata alapján 1978. április 18-án, a Rebbe oktatási tevékenységének elismeréseképpen, és azóta is minden évben megünneplik – különleges módon a zsidó naptár szerint.

Niszán hónap 11-ét az amerikai elnökök kezdettől fogva beszédekkel tisztelték meg, melyekben elismerték a Rebbe rendkívüli szerepét a zsidóknak és nem-zsidóknak egyaránt nyújtott erkölcsi útmutatásban. A Rebbe válaszában soha nem mulasztotta el hangsúlyozni az Egyesült Államok és azon belül az amerikai elnökök rendkívüli befolyását a világban.

Az első oktatási és osztozási napon a Rebbe így fogalmazott: „az oktatásnak általában nem szabad a tudás megszerzésére és a karrierre való készülődésre – a közbeszédben „jobb életre” – korlátozódnia”. A ’jobb élet’ vonatkozásában nemcsak az egyént, hanem a társadalom egészét is figyelembe kell vennünk. Ennek megfelelően az oktatási rendszernek több figyelmet kell szentelnie a jellemépítésre, kihangsúlyozva az erkölcsi és etikai értékeket. Sőt, mi több, a legtöbb figyelmet ennek kell szentelnie.”

Négy évvel az Oktatás és (tudás) Megosztásának Napja bevezetését követően, 1982-ben, a Rebbe 80. születésnapja tiszteletére a kongresszus még egy napot szentelt a Rebbe munkásságához kapcsolódva az oktatásnak, és április 4-ét a Reflexió Nemzeti Napjává emelte. A nap célja, hogy „az amerikaiak elgondolkozzanak ősi etikai elveken és erkölcsi értékeken, melyek népünk jellemének alapjait jelentik”.

Regent’s Prayer

Érdekes a Rebbe állásfoglalása a Re­gent’s Prayernek nevezett ame­ri­kai esettel kapcsolatban. 1959-ben óriási vitát kavart az a tény, hogy az amerikai iskolákban egysoros imában mondanak köszönetet reggelente Istennek: „Mindenható Isten, elismerjük mindenkori függőségünket Tőled, és könyörgünk áldásodért önmagunkra, szüleinkre, tanárainkra és hazánkra. Ámen”. Bár egyes zsidó csoportok felháborodásukat fejezték ki a szöveg és az imádkozás ténye miatt, a Rebbe kifejezetten támogatta, mondván, hogy Isten dicsőítése jót tesz a léleknek. Úgy vélte: „az oktatás fontos feladata felhívni a figyelmet a jó és a rossz erkölcsi fogalmára és a Teremtő létére, akitől nem csak tartani lehet, hanem akit szeretni is kell.”

„Amerika széltében-hosszában gyermekek százezreivel van megáldva, fiúkkal és lányokkal, zsidókkal és nem-zsidókkal, akik fiatal hangjukon naponta fordulnak imával Istenhez, elismerve, hogy Ő a világegyetem ura, áldást kérve országukra, és mindenkire, aki kedves a számukra, kifejezve az Ő jóságába vetett bizalmukat. Hogyan tilthatnánk hát meg, hogy imádkozzanak, milyen hatása lenne egy ilyen tiltásnak egy országban, ahol a vallás szabad gyakorlása egyike a leginkább nagyra tartott értékeknek”?

Oktatás mindenek felett

Az eddigiekből is látható, hogy a Reb­be az oktatást minden egyéb cél és érték fölé helyezte. Abraham Shemtov rabbi volt „a Rebbe washingtoni embere”, aki a Rebbe képviselőjeként számos magasrangú tisztségviselővel találkozott, és részt vett olyan, nagy jelentőségű eseményeken, mint egy chanukai gyertyagyújtás Jimmy Carter elnök jelenlétében az iráni túszválság idején, vagy a George W. Bush-sal tartott megbeszélés közvetlenül a szeptember 11-i események után.

Shemtov rabbi többször beszélt arról, milyen hatással bírt a Rebbe a világ egyik szuperhatalma politikájának tekintetében. Kiemelte azonban azt is, hogy a Rebbe az oktatásnak tulajdonított elsődleges fontosságot,  befolyását leginkább ebben a témakörben kamatoztatta. A politikai döntéshozóknak gyakran adott tanácsot, útmutatást, elsősorban az oktatásra vonatkozó döntvények kapcsán.

Ezt emelte ki Gerald Ford elnök is a Rebbe hivatalos vezetővé válásának 25. évfordulóján írt levelében: „Az Ön oktatásért tett erőfeszítései és számtalan, humanitárius kezdeményezése nagy haszonnal jártak, és megerősítették társadalmunkat.”

Ronald Reagan elnök is mélyen tisz­telte a Rebbét és tanításait. Nem egy­szer fejezte ki külön tiszteletét, mert a Rebbe harcolt azért, hogy minél több nem-zsidót ismertessen meg Noách (Noé) fiainak hét törvényével. Rea­gan elnök a Rebbe egyéb indítványait is megértéssel és tenniakarással fo­gadta, gyakran találkozott, vagy beszélt vele, igen közeli kapcsolatban áll­tak. Amikor Chájá Muská rebecen el­hunyt, az elnök, a maga és felesége ne­vében, levélben fejezte ki együttérzését.

1978-ban, miután a Rebbe közzétette felhívását, melyben az oktatás szerepének hangsúlyozásáról írt, Jimmy Carter elnök levélben méltatta a Rebbe szerepét az oktatás előtérbe helyezésében. A Rebbe így válaszolt neki: „Saját, személyes érdekeltségem az oktatásban, megduplázva az Ön kiemelt pozíciójával nagymértékben előmozdítja az oktatás életbevágó fontosságának ügyét”.

Lezárásként Reagen elnök szavait idézzük:

„Az emberek számára, legyenek bármilyen vallásúak is, fénylő példaként szolgál az oktatás szerepét illetően a lubavicsi mozgalom, élén Menáchem Schneerson rabbival, az egész világon ismert szellemi vezetővel. A lubavicsi Rebbe munkássága emlékeztetőként szolgál a számunkra, hogy a tudás értéktelen cél csupán, ha nem kíséri az erkölcsi és spirituális bölcsesség és megértés. Noé fiaianak hét törvényét eleven példaként képviseli, és ezek azok az előírások, melyek erkölcsi útmutatóként szolgálnak mindannyiunk számára, vallásos hitünktől függetlenül.”

Nem sokkal 1992-ben bekövetkezett halála után Kongresszusi Aranyéremmel tüntették ki „az oktatásban, erkölcsiségben és jótékonyságban elért kimagasló és tartós eredményeiért.

 

Dénes Anna írása

 

A cikk az Egység magazin 89. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.