Elhunyt a “Cionista Admor” rabbi Jiszrael Friedman (Ben-Salom)

Az 1980-as évek elején egyre több izraeli kapott vízumot Magyarországra, akik megjelentek a zsinagógákban és más zsidó körökben. Egyikük Cipora Friedman (Ben-Salom) volt. Az akkor mintegy hatvan év körüli, kistermetű asszony meglepően jó beszélt magyarul. Ismeretségünk azután is folytatódott, hogy Izraelbe érkeztünk és több Sabatot is töltöttünk a Szaad kibucban vele és férjével Jiszraellel.

Jiszrael a tehenekkel dolgozott, Cipora pedig a kibuc cipésze volt. Mindketten szerényen megemlítették, hogy szabad idejükben a zsidóságról tanítanak szerte az országban. Néha találkoztunk kisebb gyermekeikkel, Hoseával és Sárával, akik akkoriban a katonai szolgálatukat töltötték. Akkor még nem értettem meg, milyen különleges emberekkel hozott össze a sors. Amikor legnagyobb lányunk, Moria érettségizett, elhatározta, hogy bevonulása előtt önkéntes évet tölt el a “Bét Jiszrael”-ben.

“Bét Jiszrael” egy városi kibuc, egy néhány tucat főből álló közösség, mely Gilóban, Jeruzsálem egyik déli negyedében található. Mintegy ötven fiatal vesz részt minden évben az önkéntes programban –  fele vallásos, a másik fele szekuláris háttérrel. A közös tanulások, az önkéntes munka és a kirándulások legfőbb célja az, hogy a két világból érkezett fiatalok megismerjék egymást, és az esetleges idegenkedés csökkenjen.

Mi derült ki? Hogy a program kezdeményezője és lelke nem más mint Hosea Friedman, akit mintegy húsz évvel azelőtt fiatal katonaként ismertünk meg. Az immár hatgyerekes családapa mellékállásban a Karmeli tartalékos gyalogos hadosztály parancsnoka is volt. Szülei, Cipora és Jiszrael is a közelben laktak, otthagyták a kibucot, mert számukra ott már semmilyen új kihívás nem maradt.

Idén, 5777 év Ijjár havának ötödikén, Izrael függetlenségének napján kilencvennégy éves korában hunyt el Jiszrael.

Jiszrael Friedman a Ruzsini rebbének – kinek a neve szintén Jiszrael Friedman (1796-1850) – közvetlen leszármazottja volt és számos más haszid dinasztiához is rokoni szálak fűzték. A Ruzsini rebbe hagyományát a fiai és az unokái által alapított több haszid udvar folytatta, mint például a Bohus, a Bojan a Chortkow, a Paskan és a Sadigura.

Jiszrael Friedman 1923-ban született Bohus városában, Romániában. Apai nagyapja rabbi Mose Jehuda Leib a Paskan rebbe volt. Kilencéves korában meghalt az édesanyja és ezután anyai nagyapjánál rabbi Menahem Mendelnél, a Bohus rebbénél nevelkedett. A Ruzsini ág haszid vezetői, ellentétben egyes haszidokkal, lelkes hívei voltak annak, hogy a zsidóság hazatérjen Erec Izraelbe, és támogatták az 1890-es évektől kibontakozó cionista mozgalmat. Így volt ez a Bohusi haszidoknál is, ahol a fiatal Jiszrael Friedman a cionizmussal szimpatizáló környezetben nőtt fel.

A holokausztot a családjával együtt Bukarestben vészelte át. Itt találkozott 1944-ben egy távoli rokonával a Vizsnyici rebbével, rabbi Chaim Meir Hagerral, és ami még fontosabbnak bizonyult, annak legfiatalabb lányával Ciporával, későbbi feleségével. 1946-ban Jiszrael és Cipora illegálisan Palesztinába érkeztek és ott esküdtek meg. Az esküvőt, melyen a szülők nem voltak jelen, egy kéznél levő jemeni rabbi vezette le.

Jiszrael Friedman csatlakozott a baloldali “Hasomer Hacair”-hoz, mely a hagyományos zsidó életformával szembehelyezkedő szekuláris, cionista mozgalom. A fiatal pár 1948-ban román és bolgár holokauszt-túlélők csoportjával együtt megalapították Bét Seán közelében a Resafim kibucot. Tizennyolc évet töltöttek ott. Jiszrael harcolt a Függetlenségi háborúban, dolgozott a tehénistállóban és a földeken. Vallásos életmódjukat otthon nem adták fel, kósert ettek és megtartották a szombatot, Tórát tanultak. A vallásos eseményeket, például a gyermekeik bar micváját, Jiszrael Friedman nagybátyjánál a Bohus rebbénél tartották akivel közeli kapcsolatban maradt.

A család, a szülők és öt gyermekük, később a déli, vallásos Szaad kibucba költözött. Az 1970-es évektől, főleg apósa, a Vizsnyici rebbe halála után, a család egyre inkább visszatért a haszid világhoz, ugyanakkor a híd szerepét is betöltötték a vallásos és a szekuláris világ között.

Jiszrael Friedmann a negyvenes éveiben kezdte meg tanulmányait a Tel-Avivi Egyetemen, ahol 1981-ben doktorátust is szerzett zsidó történelemből. Kutatása könyv alakban is megjelent: “Bet Sammai és a zelóták harca Róma ellen” címmel. Tanított a Tel-Avivi majd a Beer Sevai egyetemeken is. Később a Netivot “Ahavat Jiszrael” jesiva vezetője lett.

Az utóbbi években, haláláig a Ruzsini haszid ág egyik kisebb közösségének a Paskani haszidok rebbéje lett. Jiszrael fiai is az oktatásnak és a közösségnek szentelik tevékenységüket. Legidősebb fia Dr. Menachem Ben-Salom a Szapir főiskolán tanít, Jermijahú a “Beresit” kibuc alapítója és közösségteremtője, Smulik vezeti jelenleg a Netivoti jesivát. A legkisebb fiút, Hosea-t sokan Jiszrael utódjának tekintik.

הרב ישראל שלום יוסף פרידמן זצוק”ל, אדמו”ר מפאשקאן זי”ע ועכי”א

תהא נשמתו צרורה בצרור החיים

Dan Diamant

Forrás: kikar.co.il, timesofisrael