Ki távo
Mennyiből lakik jól az ember?
És örülj mindannak a jónak, amit az Örökkévaló, a te Istened adott neked és házadnak, te és a lévi meg a jövevény, aki közötted van. (5Mózes 26:11.)
És örülj mindannak a jónak… Innen tanuljuk, hogy nem olvassuk fel ezt a fejezetet, [amit a zsengék hozásakor kellene,] csak az örvendezés idejében, ami Sávuottól-Szukkotig tart, ugyanis ekkor gyűjtik be a termést, a gyümölcsöt, a bort és az olajat. Szukkottól azonban csak a zsengéket hozzad, és ne olvasd fel ezt a fejezetet.
…te és a lévi… A léviknek is kötelező zsengét hozni, ha ültettek a saját városaikban.
…meg a jövevény, aki közötted van. Hozzon, de ne olvasson fel, mert nem mondhatja azt, hogy „…[megesküdött…] ősatyáinknak…” (uo. 3.).
Amikor elvégezted termésed minden tizedének megadását a harmadik évben, a tizednek évében, adjad a lévinek, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek, hogy egyenek kapuidban és jóllakjanak. (5Mózes 26:12.)
…a tizednek évében… Abban az évben, amelyben csak egy tizedet kell adni abból a két fajta tizedből, amelyet az azt megelőző két évben kellet adni. Mert minden smitától számított első [és második] év[ek]ben adták az első tizedet (máászér rison), ahogy írva van: „Mikor elveszitek Izrael fiaitól a tizedet…” (4Mózes 18:26.) és a második tizedet (máászér séni) is, ahogy írva van: „És edd az Örökkévaló, te Istened színe előtt… gabonádnak, mustodnak és olajodnak tizedét” (5Mózes 14:23.). Ez tehát két tized. Ez a mondat pedig jön, hogy megtanítsa neked: itt, a harmadik évben, csak egy tizedet adnak ebből a kettőből. És melyiket? Az első tizedet. A második tized helyett pedig, a szegények tizedét adjad, mert írva van itt: és adjad a lévinek ami neki jár, vagyis az első tizedet [és] a jövevénynek, az árvának és az özvegynek – ez a szegények tizede.
…hogy egyenek kapuidban és jóllakjanak. Annyit adj nekik, hogy jóllakjanak. Innen mondják [Bölcseink]: Nem adunk kevesebbet a szegénynek a szérűből, mint fél káv (kb. 0,69 l) búza, stb.
Ezek álljanak ott a nép megáldására a Gerizim hegyén, amikor átvonultok a Jordánon: Simon, Lévi, Jehuda, Jiszáchár, József és Benjámin. (5Mózes 27:12.)
…a nép megáldására… Ahogy a Talmud Szotá traktátusában (32a.) áll: Hat törzs ment fel a Gerizim hegy tetejére és hat az Ébál tetejére, a kohének és a lévik pedig a frigyládával alul voltak középen [a völgyben]. A lévik arcukat először a Gerizim felé fordították és az áldással kezdték: „Áldott legyen az, aki nem készít faragott vagy öntött bálványképet…!” és mindkét [hegyen állók] erre azt válaszolták: Ámén! Ezután odafordították arcukat [a lévik] az Ébál felé és elmondták az átkot: „Átkozott, aki faragott vagy öntött bálványképet készít…!” (uo. 15.) és ugyanígy végig, egészen az „Átkozott, aki nem tartja meg ennek a Tannak a szavait…!”-ig (uo. 26.).
De nem adott nektek az Örökkévaló szívet, hogy megértsétek, sem szemeket, hogy lássátok, sem füleket, hogy meghalljátok azokat, mind e mai napig. (5Mózes 29:3.)
De nem adott nektek az Örökkévaló szívet, hogy megértsétek… hogy felismerjétek az Örökkévaló szeretetét, és ragaszkodjatok hozzá mind e mai napig. Hallottam, hogy azon a napon amikor Mózes átadta a Tóratekercset a léviknek, ahogy írva van: „[Mózes felírta ezt a tanítást] és átadta azt a papoknak Lévi fiainak” (uo. 31:9.) Izrael népe Mózes elé ment és azt mondták neki: Mózes mesterünk, mi is ott álltunk a Szináj hegyén, mi is megkaptuk a Tórát, nekünk [is] átadatott, miért tetted hát uralkodóvá törzsedet [a léviket], hogy azt mondhassák majd nekünk: „Nem nektek lett adva [a Tóra, csak] nekünk lett átadva!” Megörült ennek Mózes mesterünk, és ekkor mondta nekik: „Ezen a napon lettél az Örökkévalónak a te Istenednek népe” (uo. 27:9.) – Ezen a napon értettem meg, hogy ti ragaszkodtok hozzá és akarjátok az Örökkévalót.
Válogatta és fordította: Yaakov
Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 46. szám – 2014. november 17.