A világ egyik legnagyobb, gyémánttal foglalkozó központjának négy tornyában most már vezetett látogatást is tehetnek az érdeklődők, írja az israel21c. A gyémánttőzsdén több száz asztalnál cserélnek gazdát tőzsdéhez képest igencsak csöndesen a csillogó drágakövek. A megkötendő üzlet előkészítése online történik, a helyszínen pedig személyes tárgyalások folynak. Ha egy üzlet sikeresen megköttetett, kézrázással és mázál tovval pecsételik meg.
Nem egyszer előfordul, hogy millió vagy akár tízmillió dolláros nagyságrendű érték cserél gazdát. Ennek megfelelően a vezetett túra rendkívül szigorú biztonsági ellenőrzés mellett zajlik és a résztvevők lefényképezésén kívül része az ujjlenyomatvétel is. A belépéshez emellett szükség van egy útlevélre vagy izraeli személyi igazolványra is. A legfeljebb négy főből álló látogatói csoporthoz nem olcsó csatlakozni: a részvételi díj nyolcvan dollár, vagyis 31 000 forint.
Izrael a nagy méretű (egykarátos és annál nagyobb) gyémántok kereskedelmének vezető központja. Kisebb gyémántokért az érdeklődők Indiába utaznak. A gyémánttőzsde közelében korábban számos kisebb gyémántcsiszoló élt, ám a kisebb gyémántokkal együtt e fáradságos munka művelői is olcsóbb helyszínekre költöztek, így a környéken korábban működő négyszáz kisebb gyár közül már csak húsz maradt talpon. Mivel Izraelben nincsenek gyémántbányák, a nyersanyag Afrikából, Ausztráliából és Észak-Amerikából érkezik a zsidó államba. Korábban Oroszországból is importáltak, ám a szankciók miatt ez lehetetlenné vált.
A kövek legnagyobb részét amerikai ékszerkereskedők veszik meg, akik évente néhány alkalommal látogatnak el a gyémánttőzsdére a legjobb üzletekért.
A látogató a tőzsdére lépve a repülőtéren érezheti magát a kerekes kocsik és az éttermek sokasága között. Ez utóbbiak a helyszínen dolgozó mintegy 15 ezer embert szolgálják. A tőzsdének 3100 állandó tagja van, és ahhoz, hogy az ember bekerüljön, szükség van egy rokonra vagy találnia kell valakit, aki kezeskedik érte. A jelentkezés után tíz évvel lehet – megfelelő teljesítmény és kezesek felmutatása után – állandó tagságot szerezni. Ebben az időszakban csakis készpénzes üzleteket lehet kötni, később lehet kölcsönre és átutalásra váltani. A tagok a vitás ügyeiket házon belül intézik, mediátor segítségével. A tagság megszerzése tíz évbe telik ugyan, ám az elvesztéséhez elegendő két másodperc – ha valakit csaláson kapnak, már csomagolhat is.
A gyémántcsiszolás és -kereskedelem hagyományosan zsidó foglalkozás. Mivel a zsidóknak Európában sok helyen nem lehetett ingatlana és nem is kereskedhettek ingatlannal, a tehetősebbek gyémánttal kezdtek kereskedni. Sokszor, a huszadik században is, amikor mindenüket hátrahagyva kellett menekülniük, a gyémántokat a ruhájuk ujjába varrva tudták kimenekíteni. A tőzsde azonban ma más képet mutat, mint korábban, amikor az ultraortodox zsidók a tőzsdézők kilencven százalékát tették ki. Ma már csak a közönség negyven százalékát adják, mert a fiatalabbak sokszor nem akarják apjuk nyomdokait követni e téren, inkább a gyémántbiznisz más területeit választják, például az ékszerkészítést vagy -tervezést. Míg korábban a munkához tartozott a gyémánt hosszas és alapos vizsgálata, addig ma már mindent számítógép végez el, így az ár is azonnal világos lesz. A gyémántkereskedelem ezáltal sokat vesztett a romantikájából. Attól azonban nem kell félni, hogy az egész tőzsde digitálissá válik majd. Egy néhány ezer dolláros követ még talán megvesznek látatlanban, ám egy kétmillió dollárt érő drágakövet minden potenciális vásárló szeretne a valóságban látni az üzlet megkötése előtt.
Fotó: Carlos Esteves on Unsplash