Az Egyesült Államokban ismét napirendre került az óraátállítás eltörlése, ám az ortodox zsidó közösségek szerint az állandó nyári időszámítás komoly vallási nehézségeket okozna.
Ha egész évben a nyári időszámítás maradna érvényben, a Nap télen sok helyen csak jóval reggel nyolc óra után kelne fel. Emiatt sok vallásos zsidó választás elé kerülne, hogy időben munkába vagy iskolába induljon, vagy teljesítse a háláchá által előírt reggeli imát.
Az amerikai képviselőház nagy többséggel elfogadta a Sunshine Protection Act nevű törvényjavaslatot, amely véglegessé tenné a nyári időszámítást az Egyesült Államok nagy részén. A javaslat jelenleg a szenátus előtt van, és Donald Trump elnök is támogatja, korábban „nevetségesnek” nevezve az évente kétszeri óraátállítást.
Miközben a legtöbb amerikai számára a változás csupán kényelmi kérdésnek tűnhet, az ortodox zsidók számára a tét jóval nagyobb.
Nem az óra, hanem a Nap határozza meg az ima idejét
A zsidó vallási élet számos eleme nem a polgári időhöz, hanem a Nap járásához igazodik. A sáchárit, vagyis a reggeli ima meghatározott részeit csak napkelte után lehet elmondani, ahogyan a sábát és az ünnepek kezdete és vége is napnyugtához kapcsolódik.
„Minél később kel fel a Nap, annál később kezdődhetnek a reggeli imák”
– magyarázta Ávráhám Dov Motzen rabbi, az Agudath Israel of America kormányzati ügyekért felelős igazgatója.
Josh Joseph rabbi, az Orthodox Union ügyvezető alelnöke szerint, ha a napkelte egy órával későbbre tolódik, akkor a zsinagógai reggeli imák is csak később kezdődhetnek.
Választani kellene az ima és a munka között
A téli hónapokban ez különösen a középnyugati és hegyvidéki államokban jelentene komoly problémát. Sok helyen a Nap csak reggel nyolc óra után, egyes városokban pedig akár kilenc óra után kelne fel.
Az Agudath Israel kongresszusi képviselőknek küldött levelében arra figyelmeztetett:
„Az imák és a hozzájuk kapcsolódó vallási előírások rendje felborulna. Ez veszélyeztetné a micvák megfelelő teljesítését, visszavetné a zsinagógai részvételt, és sokakat késésre kényszerítene a munkahelyükön.”
A szervezet számításai szerint Los Angelesben évente csupán körülbelül tíz napon kelne fel a Nap reggel nyolc óra után. Az Indiana állambeli South Bendben viszont közel 150 napon, ebből 55 alkalommal csak reggel kilenc után. Hasonló helyzet alakulna ki többek között Montanában, Idahóban és Észak-Dakotában is.
A minjen is veszélybe kerülhet
A közösségi reggeli ima különösen érzékeny kérdés, mert bizonyos imarészek csak minjen, vagyis tíz felnőtt zsidó férfi jelenlétében mondhatók el.
Ha a napkelte túl későre esik, sokaknak döntenie kellene, hogy elmegy a zsinagógába, és elkésik a munkahelyéről vagy az iskolából, vagy kihagyja a közös imát.
„Előfordulhat, hogy egy zsinagóga nem tud összegyűjteni tíz férfit a reggeli imára, vagy a résztvevők nem érnének be időben a munkahelyükre, illetve nem tudnák időben kinyitni üzletüket”
– mondta Motzen rabbi. – „Ez nagyon sok ember életét felborítaná.”
Sokan ezért kénytelenek lennének egyedül, munkahelyükön imádkozni, lemondva a közösségi ima spirituális élményéről.
Más vallási közösségeket is érint
Hasonló aggályokat fogalmaztak meg az amerikai muszlim közösségek is. Az iszlámban a hajnali ima szintén szigorúan a hajnalhasadáshoz kötött, így a későbbi napkelte számukra is nehézségeket okozhat.
Az ortodox zsidók számára emellett a gyermekek biztonsága is fontos szempont. Mivel az állandó nyári időszámítás miatt a téli reggelek hosszabb ideig maradnának sötétek, sok gyermeknek sötétben kellene iskolába indulnia vagy a buszra várnia.
Egyelőre nem tudni, hogy a szenátus még a nyári szünet előtt napirendre tűzi-e a törvényjavaslatot. Motzen rabbi szerint azonban a nyár nem feltétlenül a legjobb időpont egy ilyen kérdés megvitatására.
„Nyáron mindenki arra gondol, milyen jó lesz este egy órával tovább a strandon maradni vagy focizni. Senki sem a sötét téli reggelekre gondol, amikor iskolába kell indulni, buszra várni.”
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.