Itt van niszán, a tavasz hónapja

Ebben az évben április 9-én köszöntjük niszán hónapot, amit a Tóra az első hónapnak, a tavasz havának (chódes hááviv) nevez. A világ teremtésének 2448. évében az Örökkévaló megmutatta Mózesnek az újholdat, és megparancsolta az újhold megszentelésének micváját. Ez a pillanat a zsidó naptár születésének pillanata.

A napok, hetek és hónapok változásának rendkívüli jelentősége van a zsidó vallásban. A zsidó naptár a Hold járásán alapszik: a hónapok az újholddal kezdődnek, amikor a Hold sarlója a legkeskenyebb, és egy teljes holdciklusig tartanak, ami 29,5 napot jelent. Mivel azonban a holdév rövidebb, mint a napév, a pusztán Hold alapú naptár használata azt eredményezné, hogy néhány év alatt a nyári ünnepek télre, a téliek nyárra csúsznának. Ezért időnként (pontosabban 19 évenként hét alkalommal, vagyis 2-3 évente) beillesztenek egy plusz hónapot, a második ádárt, hogy ezzel korrigálják a csúszást.

Egészen a babilóni-fogságig mindössze négy hónapnak volt külön elnevezése. Ezek az áviv (ma niszán), ziv (ma ijár), ejtánim (ma tisri) és bul (ma chesván). Sokszor azonban a többi hónaphoz hasonlóan ezek­re is csak a sorszámukkal utaltak.

A ma is használt hónapneveket a jeruzsálemi Talmudban találjuk először (Ros Hásáná 1:2.) A Lubavicsi Rebbe szerint a Babilóniából visszatérő őseink csak a hónapok nevének koncepcióját hozták magukkal (más vélemények szerint maguk az elnevezések is a babilóniai nyelvből származnak). Mi oka volt ennek a névváltoztatásnak?

A középkori bölcs, Nach­ma­nidész szerint ez Jirmijáhu próféciájával áll kapcsolatban: „Azért íme napok jönnek, úgymond az Örökkévaló, és nem mondják többé [azok, akik esküdni akarnak]: él az Örökkévaló, aki fölhozta Izrael fiait Egyiptom országából, hanem: él az Örökkévaló, aki fölhozta Izrael fiait az észak országából [Babilóniából]…” Tehát mivel eredetileg a hónapokat az egyiptomi kivonulás idejétől számozták, így amikor egy-egy hónapot említett valaki, egyben megemlékezett a rabszolgaságból való megszabadulásról is, ami egy tórai parancsolat. Azzal, hogy a Babilóniából hozott nevekkel nevezzük az év hónapjait, arra emlékszünk, hogy az Örökkévaló másodszor is megszabadított bennünket a rabságból.