Haldokló szépség: a Holt-tenger egy izraeli természetfotós szemével. Ászáf Ámrán természetfotóssal a ynet készített interjút. A nemzetközi hírű fényképész, akinek munkái többek között a National Geograpchicban jelennek meg, egy teljes éven át – minden évszakban, éjjel és nappal, levegőből, szárazföldről és víz alatt – fotózta Földünk egyik csodáját, a Holt-tengert. Ámrán a világ számtalan érdekes pontján fényképezett már. Az elmúlt évet a Holt-tenger fényképezésének szentelte, hogy megörökítse a Föld eltűnő csodájának nagyszerűségét. „Egy éven át minden héten elmentem a Holt-tengerhez” – mondta a fotós.
„Gyerekkorom óta mindig alkotok. Ez hoz lázba. Különösen akkor, amikor látom, hogy mások mennyire élvezik a munkám eredményét. A fényképezés elvisz a természetbe. Varázslatos helyekre. A kompozíció létrehozása nem ér véget a fényképezőgép elkattintásával, hanem folytatódik a számítógép előtt a szerkesztőszoftverrel, ahol kifejezésre juttathatom a stílusomat és hangsúlyt adhatok annak a szépségnek, amit megragadtam” – magyarázta a férfi. – „Rengeteg technikát és felszerelést használok a felvételek elkészítéséhez… különféle szűrőket, csúszkákat, éjjeli fényképezéshez való felszerelést, vízi fotózáshoz szükséges kellékeket, videót, stb. … Látom, hogy hogyan változott meg teljesen a helyszín [egy év alatt]. Egyes dolgok, amiket egy éve lefotóztam, meghaltak, másfelől viszont új dolgok is születtek.”
Ámrán egy évvel ezelőtt határozta el, hogy hatalmas projektbe kezd a Holt-tenger haldokló szépségének megörökítése érdekében. A fényképekben azonban ellentmondás is van, hiszen a szemet gyönyörködtető, lírai képeken a sógombák, a kiszáradt meder, de még a sár is a tragikus elmúlásról beszél.
„A fényképek bemutatják a terület csökkenését a hónapok során és látható, hogy hogyan tűnik el hamarosan teljesen a Holt-tenger. Ezért adtam »A haldokló szépség« nevet a projektnek” – magyarázta, hozzátéve, hogy a projekt különlegességét és nagyszerűségét a negyedik dimenzió, az idő bevonása fokozta. A fotókon megjelenik minden évszak és egyaránt láthatunk nappali és éjszakai fényképeket, a napfelkelte és a naplemente képeit.
„E figyelemre méltó projekt kivitelezéséhez rengeteg időt és forrást kellett felhasználnom. Egy teljes éven át minden héten ellátogattam a Holt-tengerhez és külön látogatásokat tettem víznyelőknél és megközelíthetetlen helyeken.”
Később víz alatti videófelvételeket is készített általában búvárok által használt felszereléssel: „A Holt-tengerben természetesen nincsenek megörökíthető halak vagy korallok, de gyönyörű sógombákat lehet látni”.
A munka kihívásokat is tartogatott:
„A felszín fölötti, drónos felvételekkel nem gond mindent megörökíteni. A kamera kilométerekre ellát, nem okoz nehézséget a megfelelő fókusz beállítása. A víz alatt azonban más a helyzet: a 34 százalékos sótartalmú víz a sóval való telítettség miatt nem tiszta és a fényképezőgépnek nehézséget okoz a képek elkészítése, illetve a fókuszálás. A kielégítő eredmények eléréséhez sokszor kellett próbálkozni és sok türelemre volt szükség.”
A másik nehézséget a vizes közeg okozta: „A vízben való fényképezés egyik velejárója, hogy az ember vizes lesz. A Holt-tengerben a magas sótartalom miatt ez különösen nehéz. A só az ember kezéhez és a felszereléshez is hozzáragad. Törölközőkkel, törlőkendőkkel és vízzel felszerelkezve érkeztem, hogy meg tudjam tisztítani a kezemet és a felszerelést.” A legnagyobb kihívást talán az jelentette, hogy a Holt-tenger vizén minden fennmarad: „Nagy erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy a kamerát a tokjával együtt a víz alá tudjam nyomni” – nevetett Ámrán.