“Ne légy uzsorása neki” (2Mózes 22:24.). A Tóra figyelmeztetése itt nem a kamatszedésre vonatkozik – hiszen erről már másutt beszélt – hanem arra, hogy ne viselkedjünk úgy, ahogy a hitelezők szoktak viselkedni; ne beszéljünk pökhendien megalázóan felebarátunkkal, és ne gyakoroljunk nyomást rá, hogy fizessen, amikor tudjik, hogy nincs miből fizetnie.
Ibn Ezra úgy magyarázza a verset, hogy nem szabad elfogadni a kölcsönkérőtől megvesztegetés-számba menő ajándékot, nehogy megszégyenítsük őt. Chizkuni szerint a kölcsönadó ne viselkedjen úgy, mintha a kölcsönt kérő “elfelejtette” volna megfizetni adósságát (nose héberül hitelezőt is és feledőt is jelent…) amikor már sok idő telt el, és emiatt jogosnak találja hogy nyomást gyakoroljon rá, és kamatot szedjen tőle.
Nachmanides szerint a hitelezőnek úgy kell tennie, mintha soha az illető kölcsönt nem vett volna fel tőle, nehogy bekövetkezzen az amit a Példabeszédek (22:7.) úgy fejez ki, hogy “…az adós szolgája a kölcsönadónak”.
N. K.

Megjelent: Gut Sábesz 6. évfolyam 19. szám – 2015. március 6.