A Chábád mozgalom egyre nagyobb teret hódít és különösen a fiatalok között népszerű.
A Pew Intézet felmérése szerint a Chábád-mozgalom az Egyesült Államok zsidóságának mind szélesebb rétegeit éri el: 38%-uk már kapcsolatba került a lubavicsi küldöttekkel. A kutatásból az is kiderült, hogy az amerikai zsidók jellegzetesen két, egymástól igen eltérő utat választanak: egyre többen vallják magukat szekulárisnak és távolodnak el gyors ütemben a zsidó közösségtől, illetve sokan találnak rá ismét őseik hagyományára. Az ortodox közösség dinamikusan növekszik és sikeresen örökíti át életmódját a következő generációra. Mivel körükben töretlenül nagy a gyermekvállalási kedv, arányaiban is egyre jelentősebb szerepet töltenek be az összamerikai zsidóság körében. A vallásos zsidóság számbeli gyarapodásában a Chábád mozgalom is fontos szerepet tölt be, és súlya már a reform és a konzervatív irányzatéval egyenértékű.
A kutatás szerint a Chábád mozgalom gyakorolja a legnagyobb hatást az amerikai zsidókra, akik 38%-a vett már részt vett valamelyik általuk szervezett programon. Azok közül, akik már jártak a Chábád által rendezett eseményen, 40% jelenik meg rendszeresen vagy alkalmanként egy-egy lubavicsi rendezvényen. Említésre méltó, hogy a Chábádhoz kötődő zsidók 75%-a nem tartja magát ortodoxnak, továbbá minél fiatalabb korosztályt vizsgáltak, annál erősebb kapcsolatot mutattak ki a Chábáddal. Ez nem véletlen, mert a lubavicsiak kiemelten kezelik a tinédzsereket, az egyetemistákat és a fiatal értelmiségieket. A felmérésből kitűnik, hogy a hászid mozgalom leginkább a 35 év alattiakat tudta megszólítani, amiből arra következtethetünk, hogy az évek múlásával a Chábád befolyása egyre csak növekszik majd a zsidó közösségen belül.
Az ideológiai spektrum másik oldalán ezzel ellentételes tendencia figyelhető meg. Az amerikai zsidók 37%-a vallja magát reformnak és 17%-a konzervatívnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyien vesznek részt ezen közösségek életében. A liberális irányzatok tagsága a fenti számoknál lényegesen alacsonyabb: a zsidók mindössze 14%-a tagja valamelyik reform zsinagógának és 11%-a valamelyik konzervatív zsinagógának. A kimutatásból az is kiderült, hogy a tagság átlagéletkora igen magas. A fiatalabb nemzedék egyre kevésbé érdeklődik a liberális zsidóság iránt. Erről tanúskodnak a zsinagóga-bezárások és -összevonások is. 2002 óta 180 reform és 350 konzervatív zsinagóga zárta be kapuit. Ugyanezen időszakban a Chábád-intézmények száma megháromszorozódott. Ennek köszönhetően évszázados trend látszik megfordulni Amerikában: a hagyományoktól való folyamatos eltávolodást a visszatérés váltja fel. Egyre több olyan zsidót találunk, aki bár nem él teljes mértékben vallásos életet, mégis valamelyik lubavicsi közösséghez kötődik. Az emberek számára szimpatikus a Chábád befogadó és elfogadó mentalitása. Céljuk, hogy a zsidó tudás, spiritualitás és hagyomány minél szélesebb tömegekhez eljusson s mindenkit szeretettel fogadnak. Más irányzatok inkább alacsonyabbra tették a lécet és hajlandóak sok mindent feladni a hagyományos értékekből, hogy minél több fiatalt számára váljanak vonzóvá, ám csak korlátozott sikereket érnek el. A Chábád egészen más utat követ, és ügyesen egyensúlyozik a tradíciók megóvása és a modern világra való nyitottság között. Elég csak a Taglit-Birthright utakat megfigyelni, melyekre a Chábád kiemelkedő számban küld résztvevőket. Számtalan egyetemista választja a Chábád Birtright csoportjait, mert azokban nagyobb hangsúlyt kap az Izrael és a zsidó nép közötti történelmi és spirituális kapcsolat ismertetése, mint más szervezetek esetében.
A Chábád egy másik ütőkártyája, hogy a Tórára koncentrálnak és nem folynak bele a politikába. A legtöbben már unják, hogy még a zsinagógában is a politikáról folyik a társalgás. Fontos üzenet a többi irányzat számára, hogy a legtöbb ember örömmel veszi, ha a közösségi programok a zsidó értékekre, a micvákra és a jótékonyságra fókuszálnak. Bár a judaizmus számos általános, az egész társadalom számára fontos értéket közvetít, legyen szó az emberi méltóságról, az igazságosságról vagy az együttérzésről, a politikai aktivizmus mégsem pótolhatja a Tóra spirituális mélységét és nem is vonz több embert a zsinagógákba.
A lubavicsi mozgalom a finanszírozás területén is újat tudott mutatni. Az amerikai zsidó közösségekben hagyományosan fizetni kell a zsinagógai tagságért. A Chábád ezzel szemben az aktív részvételt tartja a közösséghez való tartozás lényegének. Ha valaki jól érzi magát az adott közösségben, akkor szívesen vállal részt annak finanszírozásában. Mindez azonban nem előfeltétel. Aki zsidó, annak helye van a közösségben. A Chábád-központok mind saját költségvetéssel működnek. Az azokat vezető rabbi és rebecen pedig minden idejét a közösség felvirágoztatására fordítja, hiszen hosszú távra fektetnek be: vállalásuk egy életre szól. Nem karriert építenek, jelenlegi pozíciójuk nem ugródeszka egy jelentősebb zsinagóga felé. A gombamód szaporodó központok pedig lehetővé teszik, hogy a társadalom minden szegmense megtalálja a hozzá leginkább illeszkedő közösséget.
A Chábád növekvő népszerűsége Izrael javát is szolgálja, hiszen ez a közösség mindig a zsidó állam mögött állt. A lubavicsi iskolákban kiemelt helyet kap Izrael és a rabbik sem félnek kiállni a zsidó állam mellett. Ezzel együtt a Chábád nem foglal állást izraeli politikai kérdésekben, inkább a zsidó nép és a Szentföld között fennálló kötelék fontosságát hangsúlyozzák. Ez a legutóbbi, gázai hadművelet során is világossá vált. Amíg számos közösség inkább hallgatott, hogy ne váljon antiszemita támadások célpontjává vagy akár odáig is ment, hogy megkérdőjelezte az izraeli válaszcsapások jogosságát, addig a lubavicsi küldöttek nem féltek hangot adni Izrael melletti elkötelezettségüknek.
A Pew Intézet felmérésének egyik tanulsága, hogy a hivatalos zsidó vezetésnek nyitottabban kellene hozzáállni a Chábád-mozgalomhoz és az általa képviselt értékekhez. A liberális irányzatok a teljes amerikai zsidóság mindössze egynegyedét képviselik. A közösség hagyományos hármas (ortodox-konzervatív-reform) felosztása ma már nem érvényes, hiszen a Chábád már beérte ezen irányzatokat és a trendet figyelve hamarosan meg is előzi őket. Ráadásul sok szempontból befogadóbb, irányzatok feletti közösségeket hoz létre, ahol minden zsidó otthon érezheti magát, világnézetétől, hátterétől, életmódjától függetlenül.
zsido.com
Forrás: Jpost