Tényleg elnyomottak az ortodox zsidó nők? A Neshama TV új sorozatában Myers Tzivia rebecen vendégeivel, Dr. Spira Eszterrel és Steiner Zsófiával szedi ízekre a legmakacsabb sztereotípiákat.
Kiderül, hogy a paróka nem a kopaszságot takarja, hogy a mehice másik oldalán igenis zajlik az élet – és hogy a tizenhat gyerekes, hosszú szoknyás anyukák közül sokan kimagaslóan jól kereső IT-szakemberek. Milyen érzés nőként anyagi biztonságot teremteni a férj tóratanulásához? Provokatív, őszinte és rendkívül időszerű beszélgetés női szerepekről, önértékelésről és tudatos választásról a Neshama TV új sorozatában, az (Un)ortodox Tziviával – Myers Tzivia vezetésével.
Dr. Spira Eszter szerint az anyaság az első és legfontosabb tanítószerep. A kisgyermek első hitélményét, világképét és erkölcsi alapjait az édesanyjától kapja – ez a felelősség meghatározó eleme a női szerepnek a zsidóságon belül. „Azok a férfiak, akik később rabbik, tanítók lesznek, a mi kezeinken mennek keresztül” – mondja. A sábát gyertyafényénél elmondott áldás, a kalácssütés, az ünnepi előkészületek nemcsak házimunkák, hanem spirituális aktusok, amelyekben a nő a család lelki tengelyeként van jelen.
Steiner Zsófia hozzáteszi: a szombatra való készülés nem mindig idilli. „Sokkal kevésbé élem meg privilégiumként, mint feladatként.” Ugyanakkor ez a rendszer – a szombat határai, az előkészületek ritmusa – keretet is ad az életnek. „Van, hogy nem ötféle étel van, csak paprikás krumpli. És akkor olyan a sábesz.”
Félreértések és tévhitek
A beszélgetésben felmerült az is, mennyi félreértés övezi az ortodox nőket. „Amit én rendszeresen megkapok, hogy biztosan kopasz vagyok a paróka alatt” – mondja Tzivia. Mások csodálkozva kérdezik: hogyan lehet, hogy egy vallásos nő dolgozik, sőt vezető pozícióban van. Steiner Zsófia emlékeztet: „Mondtam, hogy két újságnak vagyok a főszerkesztője, és akkor döbbenet: hogy engedik, hogy dolgozzál?” Spira Eszter pedig a „vallásos” szót emelte ki, amit sokan szitokszóként használnak, holott valójában értékválasztásról van szó.
A zsinagógai mehice – a nők és férfiak közötti elválasztás – kívülről nézve sokszor elnyomásként jelenik meg, belülről viszont egészen más élmény. „Én szeretek a mehice másik oldalán lenni, az a jó oldal” – fogalmaz Steiner. „Nem alá-fölérendeltség van, hanem másfajta szerepek.” A különbözőség nem értékkülönbség – épp ellenkezőleg. A mehice mögött zajló női beszélgetések, egymás támogatása, sokszor fontosabb kapaszkodók, mint a külvilág gondolná.
A zsidó élet középpontja az otthon
Tzivia úgy fogalmaz: „A család és az otthon a zsidóság legfontosabb része.” Steiner Zsófia szerint a modern életformák – elsősorban a nukleáris családmodell – elszigetelik az embereket. „Iszonyatosan egyedül vagyunk hagyva.” A régi, nagy családok példája – vallásosságtól függetlenül – a közösségi létforma értékét emeli ki.
A dolgozó nők pedig mindig is jelen voltak a zsidó közösségekben. „Ez nem új dolog. Az anyukák régen is ott álltak a pult mögött” – mondja Zsófia. A változás inkább abban van, hogyan tekintünk ezekre a szerepekre: vajon értékesnek tartjuk-e őket? Spira Eszter szerint gyakran épp a nők nem érzik saját munkájuk jelentőségét. „Mászkálunk a világban, hatalmas dolgokat érünk el, de mégsem ugyanoda pozícionáljuk magunkat.”
A kolel, vagyis a férfiak tóratanulása ma is sokszor válik vita tárgyává. „Ha egy rabbi azt mondja, hogy 8-tól 4-ig tanulna, rögtön jön a reakció: keresél már rendes állást” – meséli Tzivia. Steiner szerint a gúny nem csak kívülről jön, sokszor a zsidó közeg is lenéző. Pedig sok családban éppen az asszony munkája teszi lehetővé a férfi szellemi fejlődését – ez pedig nem lemondás, hanem tudatos, spirituális döntés.
És nem is akárhogy dolgoznak a vallásos nők: „Senki nem gondolná, hogy ezek a hosszú szoknyás, 16 gyerekes, parókás nők otthon elképesztő szinten programoznak” – mondja Zsófia. A technológiai tudás, az anyagi önállóság és a hagyományos családi modell nemhogy nem zárják ki egymást, hanem egymást erősítik. „A férfi és a nő szerepe húzza egymást felfelé” – zárja Spira Eszter.
Myers Tzivia zárógondolatai
Tzivia összefoglalásként így fogalmaz: az ortodox zsidó család, közösség és nőiség – ha nem klisékből nézzük – olyan sokszínű és erőteljes, hogy modern világból és múltból egyszerre tud meríteni. A kérdés nem az, hogy be lehet-e illeszkedni ebbe a világba. A kérdés az, hogy észrevesszük-e, milyen értékek rejlenek benne.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.