Az izraeli Herclija városában múzeumot avattak az egyiptomi születésű, 1965-ben Szíriában kivégzett izraeli kém, Eli Kohen tiszteletére, írja az Arutz7. Az izraeli titkosszolgálat egyik legjobb kémje szolgálata teljesítése közben esett fogságba Szíriában és egy katonai bíróság néhány hónappal később ítélte halálra. A múzeum avató ünnepségén bemutatták utolsó, közvetlenül az elfogása előtt küldött táviratát is, amit eddig még sosem tártak a nyilvánosság elé.
Az 58 éve, 1965. február 19-én küldött táviratban a még aznap elfogott ügynök az előző este tartott találkozóról ír, melyen a katonai vezetés mellett Amin Al-Hafez szír elnök is részt vett.
„Eli Kohen az egyik legjobb ügynökünk volt. A mai napig hatással van ránk és harci szellemével, bátorságával, értékrendjével és elkötelezettségével inspirál minket.”
– mondta Dávid Barnea, a titkosszolgálat vezetője.
„Nemcsak napjaink ügynökei, hanem a Moszad minden egyes dolgozója számára inspirációt jelent. Mindannyian tanulunk tőle, a cionizmusából, az áldozatból, amit hozott és az elkötelezettségéből.”
Barnea kitért a kérdésre, mely évtizedek óta kínozza a Moszad munkatársait: mi lehetett Eli Kohen lebukásának oka: „Túl sok információt adott át? Az előírások ellenében cselekedett? Túl sok és túl gyakori jelentést vártak el tőle?… Most először felfedem, hogy a nemrégiben elvégzett, alapos kutatások alapján kimondható, hogy Eli Kohent nem az átadott információ mennyisége vagy a jelentések tőle elvárt gyakorisága miatt fogták el. Azért esett fogságba, mert az ellenség egyszerűen elfogta az üzeneteit. Mára ez tényként kezelendő… A Moszad ma átadja a múzeumnak az utolsó táviratot, melyet Eli Kohen szabad emberként küldött. A távirat dátuma 1965. február 19., az a nap, amikor elfogták… A Moszad továbbra is dolgozik azon, hogy újabb részleteket tudjon meg Eli Kohen szíriai szolgálatáról és fáradhatatlanul azon igyekszünk, hogy földi maradványait hazahozhassuk Izraelbe, hogy méltóképpen eltemethessük” – zárta szavait Barnea. Kohent 1965 májusában végezték ki Damaszkuszban, és holttestét nem adták át azóta sem a családnak vagy az izraeli hatóságoknak.
Az Arutz7 egy másik cikkéből az is kiderül, hogy ez utóbbi témában Szofi Ben-Dor, Eli Kohen lánya az Egyesült arab Emirátusokhoz fordult segítségért: „Arra kérem az Emirátusokat…, hogy segítsenek a mediálásban, kérjék meg a szíreket és jussanak velük megegyezésre apám holttestének visszaszolgáltatása tekintetében.” Izrael és az Egyesült Arab Emirátusok 2020-ban léptek diplomáciai kapcsolatba, az amerikai segítséggel tető alá hozott Ábrahám-egyezménynek köszönhetően. Az elmúlt néhány évben egyre szorosabbra fűződött a katonai és a biztonságpolitikai kapcsolat a két állam között. Korábban Kohen felesége, Nadja is megpróbálta elérni, hogy Szíria kiszolgáltassa néhai férje holttestét, tavaly pedig elterjedt a híre annak, hogy a család kérésére az orosz hatóságok keresik a sír pontos helyét, de az erőfeszítések egyelőre nem jártak sikerrel.
Fotó: National Photo Archives