Muszlim fiatal tiltakozik az antiszemita papról elnevezett metróállomás miatt

Közel húszezren írták alá, hogy Lionel Groulx helyett másvalakiről nevezzék el a metróállomást. A kifogásolt személy katolikus papként működött a városban, és a náci eszmék lelkes támogatója volt. Az aláírásgyűjtést egy montreali muszlim fiatal, Naveed Hussain indította el.

“Az antiszemitizmusnak nincs helye a társadalmunkban, ahogy olyan szobroknak vagy nevezetességeknek sem, melyek az efféle, elítélendő ideológiákat valló embereknek állítanak emléket” – mondta. Hussain Groulx helyett Oscar Petersont javasolja névadónak, aki a helyi fekete közösségből származó zongorista volt.

“Montreal egyik metróállomása sem viseli színes bőrű vagy zsidó ember nevét. Szerintem meg kellene becsülni ezeket az emberek is, akik annyi tettek a város hírnevének öregbítéséért” – mondta.

Bár a Lionel Groulx metróállomás már több mint fél évszázada üzemel és naponta sok ezer ember halad át rajta, igen kevesen vannak, akik ismerik a névadó élettörténetét. Groulx a múlt század húszas-harmincas éveiben a kanadai francia nacionalizmus egyik képviselője volt, aki erősen zsidóellenes nézeteket vallott. Tiltakozott a holokauszt elől menekülő zsidók befogadása ellen és szorgalmazta a montreali zsidó üzletek bojkottját.

“Fasiszta volt, ezt önmagáról állította. Nem hinném, hogy később változott volna a meggyőződése. A háború alatt talán valamivel óvatosabbá vált, mert nem támogathatta a tengelyhatalmakat, miközben Kanada hadban állt Németországgal. Lionel Groulx a francia szélsőjobboldali nacionalizmus szimbóluma” – mondta Esther Delsile történész.

“Meg lehet oldani a zsidókérdést, nemcsak Montrealban, hanem Quebec egész területén. Nem maradhat több zsidó itt, csak annyian, amennyien képesek maguk között megélni. A többieket el kell küldeni vagy erővel el kell távolítani, hogy végre az üzletelésen kívül is találjanak maguknak megélhetést” – jelentette ki a pap 1933-ban. Ez nem zavarta azokat, akik metróállomást, egyetemet és számtalan utcát neveztek el róla Quebec-szerte.

Vannak történészek, akik megpróbálnak magyarázatot adni minderre, és azzal igazolják a névválasztást, hogy abban az időben az antiszemitizmus általánosan elterjedt és elfogadott nézet volt, melytől még az akkori kanadai miniszterelnök ideológiája sem volt mentes. “Groulx antiszemita volt, de ez abban az időszakban nem volt ritka. Ezzel együtt fontos személy Quebecben, mert megerősítette a quebeci nemzeti identitást. Azt szerette volna, ha Quebec önálló nemzetté válik. Akkoriban a francia kanadaiaknak nem volt sem politikai, sem gazdasági hatalma. Fel akarta ébreszteni az embereket, hogy vegyék vissza a politikai és gazdasági irányítást az angol nyelvű közösségtől. Ebben rejlik a fontossága” – magyarázta Pierre L’Heureux történész, aki egyébként egyetért a névváltoztatással. “Támogatott volna egy diktatórikus vezetőt és nem vetette el a fasiszta ideológiát, de ez nem feltétlenül  jelenti azt, hogy egy fasiszta kormány létrejöttéért küzdött” – tette hozzá.

A tiltakozók megkeresték a montreali tömegközlekedési vállalatot, ahol azonban közölték, hogy 2006-ban névváltoztatási moratóriumot vezettek be a városban. “Azon az állásponton vagyunk, hogy meg kell őrizni a jelenlegi állomásneveket, mert ezek a montreali örökség részét képezik és az utasok is megszokták azokat” – áll a vállalat közleményében.

A montreali zsidó közösség nemigen szólalt meg az ügyben, de Sarah Fogg, a városi holokauszt múzeum szóvivője a támogatását fejezte ki: “Szerintem az a legnagyszerűbb, hogy a társadalom felől érkezett a tiltakozás. Csodálatos társadalmi változások korát éljük. Ez a történet rávilágít arra, hogy az emberek miként békélnek meg a rendszerszintű rasszizmussal. Még ha nem is nevezik át az állomást, legalább egy magyarázó feliratot elhelyezhetnének. Valaminek történnie kell, hiszen az emberek követelik a változást”.

Fogg hozzátette, hogy a II. világháborúig Kanadában kifejezetten erős volt az antiszemitizmus és ennek megfelelően alakították ki a bevándorlási szabályokat is. Nem véletlen, hogy a holokauszt alatt Kanadába kifejezetten kevés zsidó érkezett. Azt is elmondta, hogy nem Groulx az egyetlen antiszemita, akiről közterületet neveztek el. A holokauszt múzeum előtt helyezkedik el például a Mackenzie park. Ő volt az a miniszterelnök, aki nem engedte be a menekülő zsidókat az országba.

Vannak olyan tagjai is a zsidó közösségnek, akiket nem háborítanak fel a kifogásolt nevek. “Engen nem zavar, mert Groulx-ot nem azonosítják olyan hírhedt zsidógyűlölőként, mint például Hitlert. Én nem is tudok róla semmit, így hát nem is sért a névválasztás” – mondta Michael Whitman, a hampsteadi Adath Israel zsinagóga rabbija.

A kezdeményezést elindító Naveed Hussain Montrealban született, Pakisztánból bevándorolt szülők gyermekeként. Egyszer a “Menjetek haza” feliratot festették a garázskapujukra. Akkor értette meg, hogy ők mások, mint a többség. “Csak kevés ember gondolkodik így. Őket pozitív üzenetekkel kell elhallgattatni. Inkább arra koncentrálok, hogy mennyi barátom van a világ minden tájáról” – mondta Hussain, aki a koronavírusból való felgyógyulása közben kezdte el a város történelmét tanulmányozni. Akkor döntötte el, hogy megpróbálja elérni az állomás nevének megváltoztatását.

“A zsidó emberek nagyon sokat adtak Montrealnak, de még Leonard Cohennek sincs semmilyen emlékműve. A városnak el kell ismernie azokat a nagyszerű embereket, akik oly sokat tettek érte”. – közölte.

zsido.com

Forrás: TOI

 

  • Küldés emailben