A sokszor megénekelt magyarországi zsidó reneszánsz egyik legszembetűnőbb jele, hogy Budapesten alig van olyan hónap, amelyikben ne rendeznének valamilyen zsidó fesztivált.
Mint Pom-Pom a csokoládé fajtáit, ma már úgy sorolhatjuk a különféle programokat: van általános zsidó fesztivál és van tematikus, van szabadtéri és van fedett, az egyik zenés, a másik filmes, a harmadik főleg a helyieknek szól, a negyedik elsősorban a turistáknak, az ötödiken jókat eszünk, a hatodikon sokat beszélgetünk és így tovább. Mindegyik típus megtalálja a maga közönségét, a rendezvények sokszínűsége a budapesti zsidó közösség sokszínűségét is kifejezi.
Filmektõl a sóletig: fesztiválkörkép a teljesség igénye nélkül
Legnagyobb múltra a Zsidó Nyári Fesztivál tekint vissza, ám tavaly úgy tűnt: az 1998. óta megrendezett programsorozat zátonyra fut a BZSH szervezeti átalakításában. A botrányoktól nem mentes 2015-ös év után idén két külön programként éled újjá a fesztivál: a Zsidó Művészeti Napok és Zsidó Kulturális Fesztivál egyaránt elődjének tekinti a Zsidó Nyári Fesztivált.
Előbbi a tavasz-nyár fordulóján zajlott: 20 helyszínen mintegy 50 produkciót láthattak az érdeklődők Röhrig Géza felolvasóestjétől a 100 tagú cigányzenekar fellépéséig. Ezt egészítette ki a Gellért Szálló zsidó gasztronómiai fesztiválja.
Igazi fesztiváli hangulatot – és karakteresebb zsidó arculatot – mutat a Judafest, ahol zsidó gasztronómiával, a közösség szervezeteinek bemutatkozásával és kulturális programokkal várták a látogatókat. A programhoz kapcsolódik a magyar zsidóság fontos sporteseménye, a FunRun is, ahol választott szervezeteket támogatnak a futóverseny indulói.
A Judafest szervezőinek köszönhető a Budapesti Zsidó Filmfesztivál is, amely egyedülálló lehetőséget biztosít arra, hogy megismerkedhessünk az év zsidó témájú filmkínálatával.
A zsidó fesztiválkörkép különleges szeletét képezik az EMIH által szervezett gasztronómiai rendezvények, amelyek valódi, autentikus, kóser ételeket kínálnak. Akár a Barhesz akadémiát, akár a Sóletfesztivált tekintjük, elmondhatjuk, hogy az embereket nagyon is érdeklik a hamisítatlan zsidó hagyományok, és szívesen lépnek túl azokon a sémákon, amelyeket az elmúlt évek zsidó fesztiváljaitól megszoktak.
Zsidók a Szigeten
Nem zsidó fesztivál, de mégis érdemes megemlíteni az évenként megrendezett Sziget Fesztivált, amelyen idén már 19. alkalommal állította fel az EMIH a Zsidó Sátort, ahol a szigetlakók segítséget kaphattak a tfilin felvételéhez, találkozhattak az Átid fiataljaival, közösen énekelhettek és persze igénybe vehették a mindig népszerű Kérdezd a rabbit szolgáltatást.
Ahogy a Nyugati téri hanuka ünnepség bevezetése idején, akkor is sok bírálatot kapott az EMIH, amikor először megjelent a Szigeten. Voltak olyan zsidó szervezetek, amelyek aggódva kérdezték akkor is: miért kell a zsidóknak felhívni magukra a figyelmet, ezekkel a nyilvános fellépésekkel csak az antiszemitizmust erősítik. Szerencsére ez már a múlt, idén a Mazsihisz is kitelepült a Szigetre, ami mindenképpen pozitív fejlemény, hiszen a közönség így közvetlenebb képet kaphatott a magyarországi zsidó közösségekről.
Budapesten kívül is van élet
Idén először Mádon, a nemrégiben megújult zsinagógában és rabbiházban is rendeztek zsidó napokat. A tokaj-hegyaljai hétvége felvonultatott mindent, amit csak szem-száj kívánhat a borkóstolótól a közösségi aktivitáson át a szombati istentiszteletig.
Szegeden is találhat zsidó programot a kultúrára éhező közönség. Két hónapon keresztül képzőművészeti- és fotókiállítások, hangversenyek, izraeli filmek és könyvbemutatók szerepelnek a tizenkettedik alkalommal megrendezett Szegedi Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál kínálatában.
Évek óta nem képzelhető el a nyár a „VII. kerület underground falunapja”, a Bánkitó fesztivál nélkül – aminek szervezője a Marom Klub Egyesület. „Nemcsak zsidó fesztivált akartunk csinálni, hanem minél több kisebbségi kultúrát szerettünk volna bemutatni, egy ideális világban ezek mind részei lennének a kulturális közegnek” – nyilatkozta a zsido.com-nak tavaly Schönberger Ádám szervező. A program része a szombatköszöntés és búcsúztatás, de tavaly például ellátogattak a résztvevők a közeli Alsópetény zsidó temetőjébe is.
Zsidóság: tartalom vagy díszlet?
A hihetetlenül változatos kínálatot látva sokszor felmerül a kérdés vajon mitől lesz egy fesztivál, zsidó fesztivál? Mi az a speciális tulajdonság, amely a zsidó fesztivált megkülönbözteti attól a rengeteg egyéb fesztiváltól, amelyet Budapesten vagy az országban rendeznek. A helyszín? A program? A közönség? Vagy a rendező szervezet önmeghatározása? Ha végigtekintünk azon a sokféle zsidó fesztiválon, amiket az előbb felsoroltunk, nehéz egyértelmű választ adni a kérdésre.
Ami a helyszínt illeti: a rendezvények egy része kapcsolódik valamelyik zsinagógához, de nem mindegyik. Az EMIH által szervezett Sóletfesztivál vagy a Karinthy Színházban megtartott Purim Fesztivál például nem, miközben mind a két program zsidó tematikára épül. Vannak olyan rendezvények, amelyeknek zsinagóga ad otthont, de maga az előadás csak nagyon távolról hozható összefüggésbe a zsidósággal, vagy még úgy sem, például, amikor a Zsidó Nyári Fesztiválon amerikai filmslágereket játszanak a Dohány utcai Zsinagógában.
Ebből jól látszik, hogy a program jellege alapján sem tudunk meghatározni olyan sajátosságot, ami minden, napjainkban meghirdetett zsidó fesztiválban közös. Az egyes fesztiválok ugyanis nagyon különböznek abban, hogy a zsidóságot milyen aspektusból próbálják bemutatni. A Budapesti Zsidó Filmfesztivál az előző év nemzetközi filmterméséből válogat, olyan alkotásokat bemutatva, amelyek a legkülönfélébb módon reflektálnak a zsidókat foglalkoztató politikai, egzisztenciális és erkölcsi kérdésekre. A Judafest és a Zsidó Művészeti Napok programkínálatát a szekuláris zsidó kultúra megismertetésének szándéka és a zsidó identitását alapvetően nem a valláson keresztül megélő közönség igénye határozza meg. A programok egy része nem a zsidóságról szól, hanem a magukat valamilyen mértékben zsidónak tartó látogatók általános érdeklődését követi.
A már említett Zsidó Kulturális Fesztivál ugyanebbe a műfajba tartozik, aminek jellegzetességét jól szemlélteti az idei sztárfellépő: Caramel. A rendkívül tehetséges és kifejezetten szimpatikus énekes mindenképpen jó választás a produkció minősége szempontjából, ugyanakkor nehéz megmondani, hogy miben különbözik a Dohány utcai Zsinagógában fellépő Caramel a Sziget Fesztiválon fellépő Carameltől.
Mitől zsidó az a fesztivál, amelyen a fellépők jó része pár nappal korábban és néhány nappal később pontosan ugyanazt az előadást tartja meg nem zsidó környezetben? Természetesen erre nyugodtan lehet azt válaszolni, hogy ez a fajta programkínálat egy értékrendet fejez ki, egy ízlést, amelynek demonstrálása éppúgy lehet egy zsidó fesztivál célja, mint az autentikus zsidó hagyományok vagy a zsidó vallási szokások bemutatása és értelmezése.
A Budapesti Tavaszi Fesztiválon is nagyszerű produkciókat élvezhet a külföldi és a hazai zeneszerető közönség, de ezeket az előadásokat éppúgy meg lehetne tartani – ahogy meg is tartják – egy másik nagyvárosban bárhol a világon. A Budapesti Tavaszi Fesztivál elsősorban nem Budapestről szól, hanem a műélvezetről, melynek abban az időszakban éppen Budapest a helyszíne. Szemben mondjuk a Salzburgi Ünnepi Játékokkal, amely a tematikus jellege miatt nem vonatkoztatható el a várostól.
Igazából ez a kérdés: ahogy a salzburgi fesztivál nem képzelhető el Mozart nélkül, a zsidó fesztiválokat nem a zsidó tartalom tenné egyedivé és különlegessé?
Munkatársunktól
| A cikk az Egység magazin 87. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra. |