1701-ben, Amszterdamban nyomtatott héber nyelvű Bibliát árvereznek el hamarosan a jeruzsálemi Kedem Aukicósházban. A kötet érdekessége, hogy az úgynevezett Gorál HáGrá szertartást gyakorolták vele számos alkalommal.

A szertartást a híres litvániai bölcsnek, a Vilnai Gáonnak (Rabbi Élijáhu Kramer, 1720-1797) tulajdonítják, bár Saul Szirero rabbi már kétszáz évvel korábban említést tesz róla. A dolog lényege, hogy a Bibliát megfelelő számban, véletlenszerűen kinyitva égi tanácsot kaphatunk problémáink megoldásához. Ezt a kötetet az teszi alkalmassá a műveletre, hogy lapjain két oszlopba nyomtatták a szöveget, mely a szertartás elengedhetetlen feltétele.

Címlap
Címlap
A könyv korábban a neves jeruzsálemi cádik, Árje Levin rabbi tulajdonában volt, aki a híres 35-ös konvoj elesett katonáinak nehezen azonosítható holttesteit azonosította a Gorál HáGrá alkalmazásával.

A 35-ös konvoj (HáLámed-Héj) 1948. január 16-án indult el az arab blokád alatt lévő négy Gus Ecion-i kibuc felé, utánpótlást szállítva. Útközben az arab csapatok rajtuk ütöttek, mindenkit lemészároltak, a holttesteket pedig a felismerhetetlenségig meggyalázták. A Hevronban állomásozó brit csapatok fedezték fel, és a Gus Ecion-i temetőben helyezték névtelen sírba őket. 1950-ben a holttesteket Jeruzsálembe szállították, ahol Árje Levin rabbit kérték fel a testek személyazonosságának megállapítására. A rabbi nem látott más megoldást, mint hogy a Gorál HáGrát alkalmazza. A gyászoló családtagokkal visszavonult tanházába, ahol 12 gyertyát gyújtottak. Az amszterdami Bibliát hét alkalommal nyitotta ki véletlenszerűen. A rabbi elmondta, hogy az adott oldalon lévő utolsó mondat tartalmazza azon áldozat nevét, vagy egy utalást a nevére, akinek maradványaival éppen szemben állnak. A jelenlévők ámulatára minden egyes holttest esetében az egyik elhunyt katona neve vagy az arra való egyértelmű utalás jelent meg a lap utolsó mondatában. Levin rabbi elmondta, hogy a szertartás részleteit a Vilani Gáon tanítványainak láncolatán keresztül kapta meg.

A vilnai gáon
A vilnai gáon
Feljegyezték, hogy Áháron Kotler rabbi is alkalmazta a Gorál HáGrát, amikor azon gondolkozott, hogy Izraelbe vagy az Egyesült Államokba települjön át Oroszországból. Ő maga Izraelbe ment volna, de korának kiemelkedő bölcse, a New Yorkban élő Moshe Feinstein rabbi arra kérte, hogy inkább Amerikát válassza, ott segédkezzen a „spirituális pusztaságban” tévelygő zsidóknak. Tanácstalanságában Kotler rabbi a Gáon szertartását alkalmazta, melynek során a következő tórai versnél nyílt ki a Biblia: És mondta az Örökkévaló Áronnak: Menj Mózes elé a pusztaságba!” Ebben a mondatban szerepelt a saját neve, Feinstrein rabbi neve, illetve a pusztaság kifejezés, így egyértelművé vált számára, hogy Amerikába kell költöznie.

Ráv Árje Levin
Ráv Árje Levin
Meron Eren, a Kedem Aukciósház vezetője hangsúlyozta, hogy bárki is lesz a könyv új tulajdonosa, nem alkalmazhatja a Gorál HáGrát alapos indok nélkül. A szertartást csak komoly tanácstalanság esetén, a rabbik által meghatározott módon szabad elvégezni.

Forrás: Arutz7

Megszakítás