Mire jó a Börésit?

Először talán mondjuk meg, mi az a Börésit. Mózes első könyvének első szava, egyben a könyv héber címe, latin nyelven Genezis.

Történetünk szereplőinek csak az a hiteles szöveg érdekes, amit a szó szoros értelmében pontos – a magánhangzókat pontokkal jelölő – másolók rögzítettek héber és arámi nyelven évezredek óta, megsemmisítve az elrontott oldalakat, s amelyeknek megbízható olvasását a legrégibb, 1100 [éves] kéziratnál egy évezreddel korábbi, töredékes, de olvasható Holt-tengeri tekercsek hitelesítették.

Idén a Washington Post rendőri riportere, Michael Drosnin megjelentetett egy könyvet The Bible Code, azaz A Biblia titkos nyelvének megfejtése címmel.

A dolog úgy kezdődött, hogy Élijáhu Rips, a jeruzsálemi Héber Egyetem matematikusa és egy fizikus meg egy mérnök kollegája, Doron Witztum és Joáv Rosenberg 1994-ben publikált egy tanulmányt a Statistical Science című tudományos folyóiratban a Mózes I. könyvében előforduló állandó betűösszefüggésekről.

A Tóra szövegét elválasztás nélkül betűsorokként táplálták a számítógépbe, A gép megvizsgálta a különböző lehetséges sorrendeket: minden második betű, minden ezredik betű és így tovább. A számítógépeknek van türelmük az ilyesmihez.

Börésit minden negyedik, tizenkettedik, és tizenötödik betűje Rábin, Ámir és Tel-Aviv nevét adta ki, valamint az 1995-ös évszámot, persze nyilván a héber időszámítás szerint. Azonkívül Rábin nevének közelében a „gyilkos” szó állt össze.

A matematikus-fizikus-mérnök hármas további neveket keresett Mózes könyveiben. Ha igaz, megtalálta Száddám Husszein nevét, persze magánhangzók nélkül, továbbá a Scud szót, a háború kitörésének dátumát, valamint Hitler nevét és a „náci” szót.

Ellenőrzésül betáplálták a gépbe a Háború és Béke héber fordítását, de semmi ilyesmi nem bukkant elő.

A tudós folyóirat kiadója, Robert Kass minden kétkedés ellenére közölte a cikket aStatistical Science-ben. Harold Gans az amerikai Nemzetbiztonsági Hivataltól 64 újabb név kipróbálásával próbált cáfolni, de az eredmény – az ő szavaival – hátborzongatóan igazolta a „kód” felfedezőit.

Más statisztika-szakértők viszont azt állítják, kellően hosszú szöveggel és nagy betűközök (12., 20. stb.) tetszőleges megválasztásával minden igazolható. A dolog olyan, mint a Kheopsz-piramis, amelynek méreteiből már mindent kiszámoltak, bár mivel burkolatát régesrég leszedték, elég nehéz megállapítani a pontos méreteket.

A két izraeli tudós és vezető rabbik kijelentették: a Tóra nem kristálygömb, az ilyen módszerekkel történő „jóslásnak” semmilyen jelentősége sincs. A rabbik hangsúlyozták, hogy a Tóra teljes szövegét kell olvasni, minden egyes szó tartalmára figyelmet fordítva, a hagyományos kommentárok figyelembevételével. A Tórából a mindennapi életre vonatkozó előírásokat kell megtanulni és betartani, nem pedig ködös jóslatokat kiolvasni.

Drosnin mindenesetre annakidején figyelmeztette egy ismerős közvetítésével Jichák Rábint, ám a biztonsági szolgálat nem törődött ezzel különösebben. Jigál Ámir egy évvel később meg is gyilkolta a kormányfőt. Ekkor az újságíró úgy érezte, minden igazolódott, és megírta könyvét.

Benedek Pál
(Tel Aviv)

 

Megjelent: Egység Magazin 8. évfolyam 31. szám – 2014. július 30.