Dávid és Slomó (Salamon) király idejéből való, növényi alapú textilfesték nyomaira bukkantak izraeli régészek.

Az Éjláttól nem sokkal északabbra fekvő Timna-völgyben végzett ásatások során találtak azokra a 3000 éves szövetmaradványokra, melyek a forró és száraz klímának köszönhetően jó állapotban maradtak fent. A vörösre és kékre színezett anyagokat a vaskor elején, a polgári időszámítás előtti X-XII. században készítették. A timnai leletek nagy szakértelemről és kimagasló minőségű munkáról tanúskodnak.

A Földközi-tenger keleti partvidékén még nem bukkantak ilyen régi, növényi festékkel kezelt textilmintákra. A festéket a Bár-Ilán Egyetem laboratóriumában vizsgálták, és arra jutottak, hogy a vörös színt a festőbuzér, más néven a pirosítófű nevű növényből nyerték, a kéket pedig több napig tartó, bonyolult eljárással készítették valamilyen indigócserjéből. Ezeket a növényeket kifejezetten a festékkészítés miatt termesztették Izraelben, egészen a szintetikus festőanyagok megjelenéséig.

A festőbuzér gyökere

A timnai festett gyapjúszövet meglepetést okozott a régészeknek, mert eddig nem feltételezték, hogy a rézbányászattal és -olvasztással foglalkozó településen más iparágak is működtek. “A leletek arról tanúskodnak, hogy az edomi, majd az izraeli királysághoz tartozó Timnában fejlett és rétegzett társadalom élt, melynek vezető rétege színes, jó minőségű anyagból készíttette ruházatát. A rézkohókat üzemeltető szakemberek feltehetően ehhez a társadalmi osztályhoz tartoztak.” – mondta Dr. Náámá Szukenik, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa. A réz feldolgozása nagy szakértelmet és tudást igényelt, ezért ezek a szakemberek előkelő helyet foglaltak el a társadalomban, amiről ruházatuk is tanúskodott.  Ez a felfedezés megváltoztatja azt a korábbi elképzelést, mely szerint a kohókat rabszolgák működtették.

 A 3000 éves leletek segítségével betekintést nyerhetünk a vaskor divatjába, a társadalmi rétegződésbe, az edomi birodalom kultúrájába, a lakosság gazdasági helyzetébe, a települések közötti kereskedelmi kapcsolatokba és a technológiai fejlettségbe. A textilmintákra további vizsgálatok várnak, addig pedig a régészeti hatósági szerves leleteket őrző raktárában pihennek, szigorúan szabályozott klimatikus viszonyok között.

A festőbuzér gyökere

Forrás: Artutz7