Miért kezdjük hétköznaponként kenyérrel az étkezést, de szombaton pedig fordítva, akkor miért iszunk előbb bort? Tudja meg Eliezer Posner rabbi rövid magyarázatából.
A Tóra azt parancsolja nekünk, hogy „emlékezz a szombat napjára, hogy megszenteld azt” (2Mózes 20:8.). Ezt a parancsolatot pedig úgy teljesíthetjük, ha kinyilvánítjuk a szombat szentségét, amikor elkezdődik – péntek este kiddussal –, és amikor véget ér – szombat este hávdálával.
A Bölcseink úgy rendelkeztek, hogy a szombat megszentelését egy pohár bor mellett végezzük. Ezért aztán, mert a kidus célja a szombat megszentelése, fontos, hogy a szombat bejöveteléhez képest minél korábban elmondjuk, még mielőtt ennénk.
Azzal, hogy először megszenteljük a szombatot, vagyis borra elmondjuk a kidust, majd a két bárchesszel folytatjuk, azzal azt jelezzük, hogy az egész étkezés a kidus kiterjesztése, vagyis a pazar lakoma egyetlen célja a szent szombat megtisztelése.
A hét többi részén viszont mindig kenyérrel kezdjük az étkezést, – még akkor is, ha az evés közben fogyasztunk bort –, hiszen a kenyér az „élet botja”, az emberi táplálkozás központi eleme.