Saint-Denis zsidó lakosai nem adják fel a küzdelmet. A gyújtóbombás támadások után is folytatják hagyományaik gyakorlását.
Saint-Denis kommunista polgármestere azt tanácsolta a település zsidó lakosainak az első támadás után, hogy egy időre húzzák meg magukat. „Eszünk ágában sem volt megfogadni a tanácsát” – mondta Yisroel Belinow rabbi. A lubavicsi küldött feleségével, Rivkyvel és testvérével, Mendellel működteti a városi Chábád-házat. Bujkálás helyett Belinowék megszervezték Saint-Denis első közösségi széder estjét, amely azóta hagyománnyá vált, és minden évben száz résztvevővel számolhatnak. A kezdeményezés sikerét annak tulajdonítják, hogy képesek voltak egységbe tömörülni az antiszemita incidensek elszaporodásakor. „Ez volt a legmegfelelőbb válasz, amit a támadásokra adhattunk.”- mondta Belinow rabbi.
Saint-Denis egykor nagy létszámú zsidó közösséggel büszkélkedhetett, mára 15 ezren maradtak. A többiek biztonságosabb városnegyedekbe költöztek. Az elvándorlás a kétezres években gyorsult fel, amikor rendkívüli módon megsokasodtak a zsidóellenes incidensek, és már nem volt biztonságos kipában közlekedni az utcákon. A városban korábban négy zsinagóga működött, ma már csak a Chábád-ház várja a híveket. Az iszlám radikalizmus mellett a köztörvényes bűnözés is sújtja a települést. A vasútállomáson nyíltan árusítanak kábítószert, magas a munkanélküliség és sok fiatal csapódik bandákhoz. Tavaly novemberben, a 130 életet követelő párizsi merényletek után két terroristát lőttek le a rendőrök Saint-Denis utcáin. A terrorellenes műveletek idején a zsinagógát zárva kellett tartani. Belinow rabbi hisz abban, hogy fénnyel kell a sötétség ellen harcolni, és a következő hónapban nyilvános hanukai gyertyagyújtást szervezett a városban.
Chanukai gyertyagyújtás 2013-ban, Saint-Denis-ben
Sokaknak azonban talán az idei széder lesz az utolsó a városban, mert élnek a peszáchi hágádá záró mondatával: „Jövőre Jeruzsálemben!” – és Izraelbe vándorolnak. Így tesz a hatvan éves orvos, Ascher Bouaziz is, aki csatlakozik a 2014 óta Izraelbe emigrált 20 ezer francia zsidóhoz. „Nem érzem itt magam biztonságban. Miután nyugdíjba megyek, szeretnék úgy végigsétálni az utcán kipával a fejemen, hogy közben ne kelljen támadástól tartanom” – magyarázta döntését Bouaziz.
Rendőrök a Chábád Ház körül a 2009 januári támadás után
Forrás: Arutz7
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.