Az Élijáhu Hánávi (Illés próféta) nevet viselő zsinagóga az észak-izraeli Nof Hágálil városában épült fel, ahol az Indiából bevándorolt törzs tagjai nagy számban telepedtek le – írja az Arutz7.
A zsinagóga megalapítása mögött az elveszett, azaz a többségi zsidó közösségtől akár évezredekkel ezelőtt elszakadt, zsidó gyökerű csoportokat segítő jeruzsálemi Sávéj Jiszráel alapítvány áll, mely már számtalan kérést kapott a Bnéj Menáse tagjaitól egy saját imaház létrehozására. A zsinagóga az India észak-keleti részén fekvő Mizoram államból érkezetteket szolgálja majd elsősorban, a Manipurból bevándoroltak számára pedig a közlejövőben nyitnak egyet, szintén Nof Hágálilban.
Az Élijáhu Hánávi zsinagóga élére már rabbit is kineveztek, Slomi Uriel személyében, aki a közösségi imák szervezése mellett tanházat is vezet majd az épületben.
„A Bnéj Menáse közösség első zsinagógájának megnyitása történelmi esemény. Ahogy minden zsidó csoportnak, nekik is megvannak a saját, jellegzetes hagyományaik, dallamaik és szokásaik, melyeket érdemes megőrizni. Ez a zsinagóga a garancia arra, hogy tradícióik nem merülnek feledésbe”
– mondta Michael Freund rabbi, a Sávéj Jiszráel igazgatója.
„Hálásak vagyunk a város lakóinak és Ronen Plot polgármesternek a meleg fogadtatásért. Biztos vagyok benne, hogy ez a zsinagóga nagyban hozzájárul a Bnéj Menáse közösség sikeres izraeli integrációjához”
– tette hozzá.
Napjainkig a Bnéj Menáse 5200 tagja vándorolt Izraelbe és további ötezren készülnek az alijára Indiában. A bangladesi és mianmari határ közelében élő közösség úgy tartja, hogy őseiket még az első Szentély lerombolása után hurcolták Asszíriába, majd onnan vándoroltak tovább keletre. Az azóta eltelt évezredek alatt asszimilálódtak, ám bizonyos szokásaikban megőrizték az ősi zsidó elemeket, és sokan elkezdtek érdeklődni zsidó örökségük iránt. Bár zsidó származásuk bizonyos, az asszimiláció miatt betérésen kell keresztülmenniük, hogy vallásjogi értelemben is zsidónak számítsanak.