1974-ben a jom kipuri háborút követő túszejtés és gyilkosságok után a Rebbe bejelentette egy micvakampány elindítását. Ettől fogva egyre több helyen jelentek meg az ügyes kezű jesivatanulók által átalakított teherautók, az ún. micvatankok, a guruló zsinagógák, és igazi látványossággá váltak világszerte.

Minden olyan szükséges eszköz, tárgy, könyv megtalálható az összes micvatankban, amely egy zsinagógában szükséges, így pl. a zsidó könyvek, a tfilinek, a Jeruzsálemet jelző iránytű és a cedáká doboz is (na, meg persze egy kis kóser nassolnivaló). És most végre Budapestre is elhozta az EMIH az utakra az első micvamobilt, hogy azok is micvát tehessenek, akik nehezebben jutnak el zsinagógába.

Hidas Judit írása

Magyarországon újdonságnak számít, hogy ortodox zsidók mobil zsinagógával járják Budapest utcáit, hogy meglepő módszerrel keressék a közösségtől eltávolodott zsidókat. A fiatal rabbijelölteknek egyáltalán nem okoz gondot, hogy jellegzetes zsidó öltözékben vegyüljenek el az emberek között, holott a világban nem ritkák a zsidók elleni támadások. A szokatlan terepmunkánál pedig csak a fogadtatása meglepőbb.
Szitál az eső a Klauzál téren, amikor egy szakállas fiú, a 20 éves Bezalel kinyitja előttem a színesre festett kisbusz ajtaját. Bent a sofőr és még egy fiatal srác vár rám, hogy egy különleges utazásra induljunk ezen a komor téli délutánon. Mindannyian a hagyományos zsidó öltözéket kipát, kalapot viselnek, a kabátjuk alól kivillan a jellegzetes fehér imarojt, a cicesz. 

„Mehetünk” – szól oda Bezalel a sofőrnek, és elindulunk a 2-es metró Örs vezér téri végállomásához, hogy zsidókat keressünk. Ez ugyanis a célja a mai utunknak. Az efféle akciók mára sok országban elterjedtek, Magyarországon viszont újdonságnak számít, hogy ortodox zsidók járják a várost egy Micva Mobil nevű kisbusszal, hogy az utcán szólítsák meg a közösségtől és gyökereiktől eltávolodott zsidókat. A „Ha a hegy nem megy Mohamedhez” közmondás tipikus esete ez, Mohamedet kivéve.

Guruló zsinagógákkal az asszimiláció ellen

Számos egyház küzd a vallások népszerűségének hanyatlása ellen, de a zsidók közösségformáló tevékenysége csak részben fakad „egyházépítési” törekvésekből. A zsidóság nem térítő vallás, a cél nem a világ, hanem a zsidónak született egyének meghódítása az egész nép és a judaizmus fennmaradása érdekében. Ezen dolgoznak a vallási és a különféle világi zsidó szervezetek is más-más eszközökkel. A  történelem során a zsidókat sokszor próbálták elpusztítani, de mindig sikerült e tragédiák után újjáéledniük. Erről a túlélési képességről szól számos bibliai történet és zsidó ünnep, például a most zajló hanuka, amikor egy maroknyi zsidó csapat, a Makkabeusok győzelmet arattak a túlerőben lévő szír–görögök felett, és sikerült megtartaniuk a saját kultúrájuk leglényegét szimbolizáló jeruzsálemi Szentélyt.

Akkoriban a Hertz autókölcsönző cég teherautóit ad hoc zsinagógákká alakították át, zsidó könyvekkel és vallási kellékekkel, többek között tefillinnel (imaszíj) és sábáti gyertyákkal „felszerelve”. Ezeket a „mobil zsinagógákat” fiatal jesiva tanulók és rabbik vezették, és megszólították az identitásuktól eltávolodott zsidókat, hogy hajtsanak végre közösen egy-egy tórai parancsolatot, vagy csak beszélgessenek egy kicsit a zsidóságról.

A Micva Mobil fontos váltást jelentett az amerikai zsidó identitásban, mert már nemcsak az otthon falai között lehetett valaki zsidó, hanem nyilvánosan is. A Micva Mobil mára számos országban elterjedt, 2024 ősze óta Magyarországon is működik, és főként az amerikai jesivákból érkező fiatalok járják vele Budapest utcáit.

Sokkoló kérdés, meglepő reakció

A 20 éves Bezalel és Joseph is az Egyesült Államokból jött, New Yorkból, illetve Dallasból egy évre Magyarországra, hogy segítsék az EMIH kötelékében dolgozó helyi Chábád rabbikat a közösségépítésben. A munka alapja pedig a kemény terepmunka. Amikor leparkolunk az Örs vezér téri metrókijáratnál, a két fiú magabiztosan kipattan a kisbuszból. Egyáltalán nem okoz nekik gondot, hogy a jellegzetes zsidó öltözéket viselve vegyülnek el az emberek között, holott nemrég egy hozzájuk hasonló korú fiatal rabbit raboltak el és gyilkoltak meg Dubajban. A tragédia ugyan nem a szomszédban történt, de az eset őket és az egész zsidó világot megrázta, hiszen a dubaji rabbi abban az Egyesült Arab Emírségekben építette a zsidók elfogadását, amely ország az utóbbi években normalizálta kapcsolatát Izraellel.

Szörnyű, ami történt, de ettől még nem fogom eltitkolni a származásomat, sőt!

– mondja Bezalel, majd odalép egy idegenhez az utcán, és nekiszegezi a származást firtató, sokkolóan intim kérdést: „Jó estét, maga zsidó?”. De az talán még a kérdésnél is meglepőbb, hogy az illető mennyire pozitívan reagál, se rajta, se másokon nem látni haragot, dühöt, legfeljebb enyhe mosoly, derű fut végig a megkérdezettek arcán. És úgy tűnik, a két fiúnak sem okoz problémát ez a feladat.

A két fiú azonban egyelőre nem tervezi más munkában kamatoztatni ezt a képességet. Mindketten 14 éves koruk óta jesivában, azaz zsidó vallási iskolában tanulnak, és legfőbb vágyuk, hogy vallási vezetőként dolgozhassanak, bár még nem tudják, mit tartogat számukra a jövő. Elmondásuk szerint ugyanis egyre nehezebb rabbiként közösségvezetővé válni, amióta a Chábád szinte az egész világra kiterjedő munkát folytat, és mindenhol – így Magyarországon is – népes „rabbikolóniák” jöttek létre.

A zsidók először elfutnak, de vágynak a spiritualitásra

A feladat azonban a rabbik egyre kiterjedtebb tevékenysége ellenére sincs még „elvégezve”, rengeteg zsidó van ugyanis szerte a világon, akik semmilyen módon nem kötődnek a közösséghez. Így az utcai keresgélésnek nagyon is van létjogosultsága. Bármennyire meglepő, még az Örs vezér terén eltöltött egy óra alatt is belebotlunk egy-két zsidóba, holott a tízmilliós magyar lakosságból, csupán százezer körülire becsülik a zsidóság számát.

Ha össze is akadunk egy zsidó emberrel, az még nem jelent semmit, sőt! Általában ők futnak el előlünk elsőként

– meséli nevetve Joseph, akit épp egy ilyen zsidó hagyott faképnél a megállóban. Úgy tűnik, nem volt nyitott az ismerkedésre. „Amerikában jártunk ugyanígy a Yale Egyetem környékén, mert ott is sok zsidó tanul. Volt, hogy ők maguk kergettek minket el, de mi visszamentünk, mert a küldetés fontosabb. Életben kell tartani a zsidóságot, ehhez pedig az kell, hogy kapcsolódjunk” – teszi hozzá. Az időjárás is nagymértékben befolyásolja, hogy melyik nap milyen sikert tartogat számukra.

„Most már úgy érzem, volt értelme ennek a napnak, tettem valami fontosat” – mondja Bezalel elégedetten, miután elköszönnek. Miközben visszaindulunk a kisbusszal a belvárosba, Bezalel hozzáteszi, az időjárástól is függ, hogy egy-egy nap milyen sikerrel járnak. Van, amikor akár 5-6 zsidót is sikerül behívni a Micva Mobilba.

A fiúk elmondása szerint a Yale Egyetem nem látja szívesen a jesivatanoncokat a területén. Egy 2021-es kutatása szerint jelentős változások zajlanak az amerikai zsidóság körében, a tendencia pedig iránymutató lehet az egész világ zsidóságára nézve. Egyre nő ugyanis a magukat ortodoxnak valló amerikai zsidók aránya, ez a szám a mai 12 százalékról várhatóan 29 százalékra emelkedik a következő 30-40 évben. A teológiailag és politikailag liberálisabb reform- és konzervatív zsidók aránya viszont 50 százalékról 39 százalékra fog csökkenni ugyanebben az időszakban. A Chábád közösségeibe világszerte és Magyarországon is rengeteg civil zsidó jár, a rabbik részéről nem elvárás, hogy mindenki hagyományőrző életet éljen, de van, aki végül úgy dönt, hogy ezt az életmódváltást is vállalja.

Az emberek vágynak valami igazira, a mélyebb spiritualitásra, és úgy tűnik, ezt nálunk jobban megtalálják

– magyarázza Joseph, ahogy kiszállunk a kisbuszból, majd Bezalellel elsiet az esti imára a közeli Vasvári utcai ortodox zsinagógába.

További információk a micvamobil.hu honlapon.

A cikk az index.hu oldalán jelent meg.

Első nap: egymásnak adták a Micva Mobil kilincsét az érdeklődők

A Micva Mobil máris munkába állt, egy nappal a hivatalos átadása után. Videó!

Megszakítás