A közelgő zsidó újév, a ros hásáná legfontosabb előírása a sófár, azaz a kosszarvból készült kürt megfújása. A sófárt a reggeli ima során szólaltatják meg, összesen száz alkalommal – idén, mivel az ünnep első napja szombatra esik, csak a második napon fújnak. A jelenlegi járványveszély miatt azonban a szakértők veszélyesnek minősítették e szertartást, mivel egy fertőzött báál tokéá, azaz sófárfújó, a nagy erővel kifújt levegővel aeroszollá változtathatja a vírusos nyálcseppeket, s így nagyon sok embert fertőzhet meg. A problémára kissé bizarrnak tűnő megoldással álltak elő izraeli és amerikai immunológusok: azt ajánlják, hogy a sófár végére húzzunk szájmaszkot…
Az amerikai ortodox zsidókat tömörítő Orthodox Union elfogadta az indoklást, és a következő állásfoglalást tette közzé: „A sófárfújással kapcsolatos megfelelő óvintézkedés egy sebészeti szájmaszk elhelyezése a sófár szélesebb végén, mert ez nem befolyásolja a megszólaltatott hangot”.
Emellett természetesen az imádkozóktól is elvárják, hogy maszkban jelenjenek meg a zsinagógákban, ahol továbbra is korlátozzák a megjelentek számát, hogy elkerüljék a tömeg kialakulását. Számos közösség szabadtéri istentiszteleteket tart, vagy legalább a nagy tömeget vonzó sófárfújást tartják a szabad ég alatt és általában lemondanak a sófárfújást megelőző kidusról, azaz közös étkezésről. Egyes zsinagógákban gyorsteszt elvégzésére kérik a sófárfújót, a sófárt pedig karanténba helyezik az ünnep előtti időszakban. Azon imaházak számára, ahol a sófárfújást az épületben tartják, azt javasolják, hogy a sófárt nyitott ablak vagy ajtó felé tartsák vagy legalább olyan irányba, ahol nem állnak emberek a közelben. Amíg az imádkozók között két méter távolság megtartását kérik, addig a sófárfújó körül ajánlatos 4-5 méter távolságot tartani.
Az ókorban működő legfelsőbb vallási bíróság, a Szánhedrin megszűnése óta a zsidó vallásban nincs egy mindenki számára kötelező érvényű rendeleteket kiadó testület, így elképzelhető, hogy egyes rabbik ellenkezésüket fejezik ki a sófárra húzott maszkkal kapcsolatban. Jeffrey Woolf rabbi szerint azonban nehéz fogást találni a valóban furcsának tűnő ajánláson. „Ez egy igen okos ötlet és nincs vele semmilyen vallási probléma. Ameddig jól szól a sófár hangja, minden rendben van” – mondta.
Joszef Cvi Rimon rabbi, az izraeli nemzeti-vallásos közösség egyik legnagyobb szaktekintélye a következőt írja a javaslattal kapcsolatban: „Mivel a sófárfújás nem lehetséges, ha a báál tokéá maszkot visel, ezért azt a sófár szélesebb végére ajánlatos elhelyezni. Itt azonban több probléma merülhet fel. A Misna (Rás Hásáná 3:7) szerint az a fontos, hogy a sófárhangot magát halljuk s ne annak a visszhangját. A maszk nem képez visszhangot. A túl halk hang miatt sem kell aggódnunk, mert a vékony, egyszer használatos maszkok szinte egyáltalán nem csökkentik a sófár hangerejét, és az így képzett hangok minden vélemény szerint megfelelnek az előírásoknak. További kérdés, hogy elhelyezhető-e valamilyen toldalék a sófár végén? A Sulchán Áruch csak az állandó és jelentős változtatást jelentő toldalékot tiltja meg, a maszk azonban csak ideiglenes toldalék és a hangerősségben, illetve a hangszínben is csak elhanyagolható változást idéz elő, tehát nem tartozik a tilalom alá”. A rabbi azt is hozzátette, hogy ha valaki a sófárból szétrepülő, apró nyálcseppektől tart, nyugodtan fordíthatja lefelé a sófár végét, mert úgy is érvényes a fújás.
zsido.com
Forrás: Jiszráel Hájom