Elhagyatott romok – mi lett a háború előtt virágzó zsidó közösségek zsinagógáinak sorsa? Mit mesélnek ma, nyolcvan évvel a borzalmak után a nácik pusztításáról? E kérdésekre keresi a választ az aish.com írása.
Az elhagyatott, pusztuló zsinagógák egykor volt virágzó közösségek nyomán őrzik. A holokauszt során teljes zsidó közösségek semmisültek meg, és számos, korábban népes közösségnek adó településről tűntek el örökre a zsidó lakosok.
A világ legjelentősebb askenáz zsidó közössége
Évszázadokon át Lengyelország adott otthont a világ legnagyobb és legjelentősebb askenáz zsidó közösségének. Míg azonban a háború előestéjén, 1939-ben 3,5 millió zsidó élt Lengyelországban, addigra a második világháborút a lengyelországi zsidók csak mintegy tíz százaléka élte túl. A háború után a kommunista rezsim arra kényszerítette a zsidókat, hogy válasszanak hitük, illetve állampolgárságuk közt. Aki a maradás mellett döntött, annak rejtegetnie kellett zsidó identitását.
Działoszyce, Lengyelország
Działoszyce városkájában az 1330-as évek óta éltek zsidók. A településen élők többsége évszázadokon át zsidó volt: a második világháború előestéjén ez már nyolcvan százalékot jelentett az összlakosságon belül. Ma egyetlen zsidó sem él a településen, a valaha létezett közösség egyetlen kézzelfogható emléke az 1852-ben emelt zsinagóga, mely szomorúan tanúskodik a valaha virágzó közösség kiirtásáról.
Nowy Korczyn, Lengyelország
A holokauszt előtt négyezer zsidó élt Nowy Korczyn településén, ám 1942-ben az egész közösséget Treblinkába deportálták. Mára egyetlen zsidó sem él ott. A XVII. században épült zsinagógát a háború idején raktárnak használták. A háborút követően összeomlott, a romokat 2014-ben konzerválták és rekonstruálták a fából készült tetőt. Ma emlékmű: a helyi zsidó közösség pusztulásának szimbóluma.
Tarnów, Lengyelország
A tarnówi zsidó közösség a XV. századra vezethető vissza. A holokauszt előtt 25 ezer zsidó élt a városban, akik a lakosság felét adták ki. A háború után körülbelül hétszáz túlélő tért vissza, akik az antiszemitizmus miatt hamarosan végleg elhagyták a várost. Az 1630-ban épült régi zsinagógát 1939-ben rombolták le a nácik, az eredeti szerkezetből mindössze a négyoszlopos bima, tóraolvasó emelvény maradt meg. Ma egyedül ez emlékeztet a város egykor több mint harminc zsinagógájára és imaházára. A bima mellett fennmaradt az 1904-ben épített mikve (rituális fürdő), ami ma szórakozóhelyként működik.
Łódź, Lengyelország
A helyi közösség a háború előtt körülbelül 233,000 főt számlált, vagyis a lakosság harmadát zsidók tették ki. Európa második legnagyobb közösségéből nyolcszáznál is kevesebben élték túl a pusztítást. A nyolcvan zsinagógából és imaházból csak az 1902-ben alapított imaház, a Reicher-zsinagóga maradt meg, ez is csak annak köszönhetően, hogy só tárolására használták a háború alatt. Az egyetlen fennmaradt łódź-i zsinagóga 2023-ban másodszor is megmenekült, amikor a helyi bíróság megtiltotta a tulajdonosnak egyébként teljesen leromlott állapotú és nem látogatható épület lerombolását. A város 1939-ben megsemmisült nagy zsinagógájának alapjait 2022-ben találták meg véletlenül, egy építkezés munkálatai során. Megőrzés helyett azonban – az építkezés folytatása érdekében – megsemmisítették a maradványokat.
Orla, Lengyelország
Orla a holokauszt előtt nagyrészt zsidó város volt, az 1650-es években alakult közösség tagjai a második világháború előestéjén a lakosság hetven százalékát tették ki. A XVII. század közepén emelt zsinagógában a háború után műtrágyát tároltak, az épület teljesen leromlott, nem látogatható. A városban ma már egyetlen zsidó sem él, keresztény önkéntesek gyűjtenek pénzt a restaurálására.
Bonyhád, Magyarország
Bonyhádon egykor 1200 fős zsidó közösség élt. Az 1795-ben épült zsinagóga még áll, ám állaga leromlott, és a helyiek állítása szerint a polgármester akadályozza a helyreállítást. A zsinagógában Bonyhád egykori közösségéről láthatunk kiállítást.
Miskolc, Magyarország
1941-ben több mint tízezer zsidó élt a városban. Az egyetlen még álló, a háború előtt épült zsidó intézmény az 1863-ból származó nagy zsinagóga, mely egészen 2019-ig üzemelt, amikor is az épület romlása miatt bezárták. 160 éves falfestését a pusztulás veszélye fenyegeti, a háború óta legfeljebb négyszáz főnyire apadt kis közösségre hárul, hogy biztosítsa az épület jövőjét. Ez biztos nem igaz, van még zsinagóga meg mikve és a chabad is aktív
Košice (Kassa), Szlovákia
A háború előtt a város lakóinak 16 százaléka volt zsidó, mintegy 11 ezer ember. Ma kevesebb mint 240 zsidó él Kassán. Az 1899-ben, mór stílusban épített régi ortodox zsinagóga a kommunizmus idején raktárként működött, 2018-ban restaurálták a homlokzatát és a padlót.
Kráľovský Chlmec (Királyhelmec), Szlovákia
A háború előtt 1200 főt számláló közösségből 850-et gyilkoltak meg Auschwitzban. A háború után a visszatérő zsidók ismét használatba vették az egyetlen megmaradt zsinagógát, de a közösség tagjainak száma egyre csökkent. Az utolsó istentiszteletet 1969-ben tartották az 1840-ben épült zsinagógában, mielőtt a rabbi Izraelbe költözött. Az elhagyatott épület állapota azóta romlik. Ma már csak egyetlen zsidó család él a városban. A három, ma már felnőtt Mittelmann-testvér gyerekként még a zsinagógában imádkozott. Remélik, hogy sikerül összegyűjteniük a zsinagóga restaurálásához szükséges összeget.