Az Európai Unió tagállamai közül elsőként Magyarország jelezte, hogy nem kíván megjelenni a durbani rendezvényen.
Idén ünnepli húsz éves születésnapját az elvileg a rasszizmus ellen életre hívott, valójában durva zsidóellenes nézeteknek teret adó konferencia. A dél-afrikai rendezvénytől a korábbi években olyan országok tartották magukat távol, mint Kanada, Ausztrália, Németország, Hollandia, Új-Zéland, Lengyelország és természetesen Izrael.
„A magyar kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és teljes mértékben elkötelezett a zsidó emberek biztonságának garantálásában. Ezt a nemzetközi színtéren is következetesen képviseljük. Magyarország éppen ezért nem támogatja a durbani nyilatkozatot és 2020. december 31-én nemmel szavazott az ENSZ-ben, amikor a világszervezet a durbani nyilatkozat húsz éves évfordulójának tiszteletére konferencia megtartását javasolta. ” – írta Szijjártó Péter külügyminiszter Mark Weiztmannak, a Los Angelesben működő Simon Wiesenthal Intézet kormánykapcsolatokért felelős igazgatójának.
Az első durbani konferenciát 2001-ben tartották a dél-afrikai városban. A rendezvény során számtalan antiszemita és Izrael-ellenes kijelentés hangzott el és ott bélyegezték meg Izraelt apartheid-államként, mely vád azóta igen széles körben elterjedt a világon. A durbani konferencián született meg az a nyilatkozat-tervezet, mely egyenlőségjelet tett a cionizmus és a rasszizmus között. Ezt követően Izrael és az Egyesült Államok azonnal távozott a konferenciáról. A végleges szövegből ugyan kimaradt ez a megállapítás, ám az izraeli-palesztin konfliktus a „rasszista megkülönböztetés, idegengyűlölet és az ehhez kapcsolódó intolerancia” kategóriájába került. A világ többi konfliktusa közül egyetlen másikat sem soroltak ide.
A konferencia keretein belül lezajlott Nonprofit Szervezetek Fóruma ennél is tovább ment és „rasszista apartheid államnak” nevezte Izraelt, továbbá népirtással is megvádolta. A konferencia résztvevői számára ezen felül az antiszemita irodalom olyan gyöngyszemeit osztogatták, mint például a Cion Bölcseinek Jegyzőkönyve.
A rendezvényen elharapódzott zsidóellenesség a konferencia főtitkárának, Mary Robinsonnak is sok volt, aki elismerte, hogy „szörnyű antiszemitizmussal” szembesült és ezért nem volt hajlandó elfogadni a nyilatkozatot.
A botrány miatt az Egyesült Államok nem vett részt a 2009-ben és 2011-ben megrendezett Durban II és Durban III konferencián sem, mert az „olyan rendezvénnyé vált, ahol gyakran teljesen képmutató és kontraproduktív módon gyűlölködtek Izraellel szemben” – jelentette ki Barack Obama elnök 2009-ben. Akkor Izrael, Kanada, Ausztrália, Németország, Hollandia, Új-Zéland és Lengyelország sem vett részt a konferencián, két évvel később pedig már 14-re emelkedett a távol maradó országok száma.
A múlt héten az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália jelezte, hogy ne számítsanak rá a Durban IV szervezői. A britek az „antiszemitizmus feletti aggodalmukkal” indokolták döntésüket. Franciaország – bár hivatalos nyilatkozatot még nem tett – feltehetően szintén nem vesz részt a rendezvényen, Németország pedig a napokban hoz döntést. Gilád Erdán, Izrael ENSZ-nagykövete a hónap elején jelezte, hogy alternatív konferenciát szervez a durbani esemény idejében, ahol a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni küzdelem lesz a téma.
zsido.com
Forrás: JPost