150 katona Irakba küldésével Magyarország is részt vesz a világ legveszélyesebb terrorszervezete elleni harcban. A kegyetlenségéről ismert Iszlám Állam (IS) az utóbbi időben több veszteséget is elszenvedett, de még sokáig komoly kihívást jelent a Nyugat és a muszlim világ számára is.
Az iraki kurd autonóm terület központjában, Erbíl térségében szolgál majd az a 150 fős magyar kontingens, amelynek részvételéről 137 igen és 57 nem szavazat mellett döntött az Országgyűlés. Ezzel a lépéssel Magyarország tettekkel is bizonyítja, hogy életveszélyesnek tartja az iszlamista fenyegetést, és elkötelezett a nyugati értékrend mellett.
Szijjártó Péter külügyminiszter elmondása szerint a misszió keretében 110-en teljesítenek majd katonai szolgálatot Észak-Irakban, hat tiszt pedig a vezetési pontokon lesz, amelyek közül nem mindegyik van Irakban. „Lesz egy négy főből álló technikai felderítőrészleg, továbbá 27 katona itthon áll rendelkezésre az esetleges rotáció biztosítására” – mondta. Magyarország ezzel a döntéssel a 17. ország, amely csatlakozik az Egyesült Államok vezette katonai koalícióhoz.
Az MTI-nek a külügyminiszter azt mondta, a magyar katonák őrzésvédelmi és biztosítási funkciókat fognak ellátni Erbílben, a kurd régió fővárosában, illetve annak környékén. Ez azt jelenti, hogy a kurd város nemzetközi repülőterén található, és az iraki hadsereg, valamint a kurd harcosok, a pesmergák kiképzésére használt bázis és a kiképzőtisztek biztonságának szavatolásért felelnek majd a magyar katonák.
Bár a jól felfegyverzett, képzett pesmergák által védett kurd területek lényegesen biztonságosabbak Irak egyéb régióinál, azért nem veszélytelen misszióról van szó: közel egy hónapja autóba rejtett pokolgépet robbantottak fel az Egyesült Államok erbíli konzulátusa előtt. A detonáció következtében két ember életét vesztette. Öt embert őrizetbe vettek, a gyanúsítottak között négy erbíli kurd és egy, Irak más részéről származó arab férfi van.
Leginkább a pesmergáknak, és persze az őket támogató koalíció légi csapásainak segítségével sikerült valamelyest kiszorítani az Iszlám Államot Észak-Irakból, ezzel együtt természetesen távolról sem állítható, hogy az IS a kapitulációt mérlegelné. Sőt, ahogy a szervezet stagnál, vagy látványos veszteséget könyvel el, mint Tikritben, úgy szaporodnak majd a terrortámadások és azok a felfoghatatlanul brutális akciók, amiknek megfigyelők szerint az a kizárólagos célja, hogy az általuk uralt területek lakosait megfélemlítsék és uralják.
Ha hinni lehet a fenti írásban alaposan elemzett Abu Naji Bakr „ördögi” könyvének, akkor a stratégia az, hogy a szélsőséges erőszak hatására sokan együttműködésre, sőt, a szervezetbe való belépésre kényszerülnek. A brutalitásnak azonban más okai is lehetnek: az például, hogy a nigériai tömeggyilkos Boko Haram nemrég hűségesküt tett az IS-nek, a Stratfor elemzője szerint „a gyengeség és a kétségbeesés” jele. A nigériai hadsereg az elmúlt időszakban több várost is visszafoglalt a Boko Haramtól, úgyhogy a terroristáknak nyilván szükségük volt katonáik elkötelezettségének, fegyelmének fenntartására.
Sok nyugati megfigyelő elköveti azt a hibát, hogy az egyelőre legyőzhetetlennek tűnő IS-t lényegében az al-Kaida 2.0-ás verziójának láttatják, holott biztonságpolitikai elemzők szerint semmi sincs távolabb az igazságtól, és nemcsak azért, mert az al-Kaida leginkább riválisként tekint az IS-re. Ha az al-Kaidát legyőzik, lemegy az „underground”-ba, és decentralizált franchise-struktúrája révén kisebb, akár koordinálatlan akciókat is elkövethet.
Az IS célja azonban a világméretű kalifátus, önmagát már most is államként szervezi, két állam területéből hasított ki magának életteret. Az iraki és a szíriai területnek külön „kormánya” van, az egészet egy szigorú hierarchia tartja fenn, még az egyes feladatok végrehajtói felett is külön emírek őrködnek, nehogy inkompetencia vagy árulás akadályozza a terjeszkedést. Éppen ez a területhez kötöttség lehet azonban a kulcs a legyőzéséhez, hiszen ha a kalifátus helyben elbukik, nincs létjogosultsága a terjeszkedésre.
Komoly hiba a Nyugat részéről az is, ha lebecsüli az IS vallási-ideológiai szerepét. A The Atlantic alapos elemzése rávilágít arra, hogy az IS a dogmatikus magyarázataival, világos jövőképével, a folyamatos dzsiháddal és nem utolsósorban az általa uralt területeken betöltött szociális szerepével vonzó lehet a térség „hibás államaival” (failed states) szemben.
Ezzel együtt meglepetésként hatott a Der Spiegel közelmúltbeli tényfeltáró írása, amely leleplezte: az IS nem annyira vallási fundamentalista, hanem titkosszolgálati szervezkedés eredménye. Az IS-t egy még csak nem is hívő volt szaddámista titkosszolgálati tiszt, Samir Abd Mohammed al-Khalifa (álnevén Haji Bakr) alapította, olyan Baath-ista nemzetbiztonsági és katonatisztekkel, akiket – a nyugati koalíció talán legnagyobb hibájaként – Bremer kormányzó küldött el az iraki invázió után. Az írásból kiderül, hogyan veszi át a hatalmat az IS: előbb „hittérítő irodát” hoz létre a településen, utána kémek, informátorok segítségével információs, végül tényleges, fegyveres kontrollt szerez a közösség felett.
Ez a folyamat ráadásul még messze nem állt meg, úgyhogy nagyon valószínű, hogy a magyar katonáknak is hosszú iraki tartózkodásra kell felkészülniük.
zsido.com, MTI