Első alkalommal nyílik kiállítás az illegális régészeti kutatásokból származó leletekből a jeruzsálemi Bibliai Országok Múzeumában.

A kincseket a Júdeában és Somronban tetten ért elkövetőktől és orgazdáktól kobozták el. Az elmúlt ötven évben összegyűjtött műtárgyak között találunk agyag- és kőedényeket, szobrokat, feliratos agyagtáblákat, pénzérméket, ékszereket és vallási kegytárgyakat is. A leletek nagy része erről a területről származik, de azonosítottak távolabbi vidékekről, akár Ciprusról származó, becsempészett antikvitásokat is.  Az illegális feltárások során használt szakszerűtlen eljárások miatt számos kutatási helyszínben visszafordíthatatlan károk keletkeztek.

“Az itt összegyűjtött tárgyak nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük a Közel-Kelet történelmét. A tönkretett feltárási helyszíneket azonban már nem tudjuk helyreállítani” – mondta Leora Berry, a múzeum igazgatója.

Az elsősorban a Palesztin Autonómia területén élő tolvajok és kereskedők lefülelését összetett hírszerzési és megfigyelési folyamat előzi meg, a rajtaütéseket pedig alaposan elő kell készíteni. A lefoglalt tárgyak részére gondoskodni kell a megfelelő állagmegőrzésről és raktározásról. Az elmúlt évtizedekben 40 000 tárgyat foglaltak le, és számtalan illegális kincsvadászt és orgazdát állítottak bíróság elé.

“A régészeti leletek ellopása és a lelőhelyek tönkretétele országhatárokon átívelő jelenség. Júdea és Somron területén különösen sok kár keletkezik, aminek egyik oka az, hogy művelés vagy építés alá vonnak olyan földterületeket, melyben értékes leletek rejtőznek. A tolvajok brutális módszerekkel kutatnak kincsek után, amivel hatalmas kárt tesznek mind a leletekben, mind a feltárási helyszínekben, s ezzel megnehezítik a tudományos kutatást. Minden erőnkkel azon vagyunk, hogy megóvjuk közös kulturális és történelmi örökségünket” – mondta Chánánjá Chezmi rendőrségi elöljáró.

A kiállítási darabok között van egy csupor, melyet Somronban találtak és a késő bronzkorban (1550-1200) készült. Feltehetően temetkezési kellék volt, és valamilyen folyadékot tároltak benne, mely talán a halottat kísérte a túlvilágra, vagy felajánlás volt az égieknek. “Az ilyen leletek segítenek megérteni, hogy milyen kiterjedt kereskedelmi és kulturális kapcsolatok virágoztak abban az időben” – mondta Berry.

A kiállításon megtekinthető egy kétfejű szobor is, mely egyik fején egy gránátalma-formájú koronát visel, a másik pedig szakállas, bár a teste női test. Az égetett agyagból készített alkotás Szíriában készült a polgári időszámítás előtti III. évezred végén. Feltehetően termékenységi szertartásoknál használták.

Megismerhetünk különböző edényeket, melyeknek démonűző feliratai az arámi nyelv zsidók által használt dialektusában íródtak. Az egyik ilyen tányér közepén például egy emberi fej látható, és a Dél-Mezopotámiában élő zsidók készíthették 1500 évvel ezelőtt.

“Az írás közvetlen kapcsolatot jelent azokkal az emberekkel, akik az adott korban éltek, és így fejezték ki magukat. Olvashatjuk a neveiket, az isteneik neveit és a démonokét, akiktől meg akarták védeni magukat. Ezeket az edényeket általában a ház bejárata alá temették, hogy az egész családnak védelmet nyújtsanak” – magyarázta Berry.

A kiállítást vasárnap nyitották meg Miri Regev kulturális miniszter, Eli Ben Dáhán, helyettes védelmi miniszter és Kamil Abu Rukun, a júdeai és somroni polgári közigazgatás parancsnoka részvételével. A megnyitó során bemutatták a 40 000 darabot számláló leletet leíró katalógus első kötetét is. A katalogizálás előtt minden egyes tárgy laboratóriumi tisztításon, állagmegóváson, restauráláson, kor- és származás-meghatározáson ment keresztül.

“A katalógus jelentőségét növeli a kutatói társadalom számára, hogy a tárgyak felsorolása mellett leírásokat és cikkeket is tartalmaz. Felelősséget vállaltunk azért, hogy a nagyközönség számára is elérhetővé tegyük mindezt és megőrizzük e tárgyakat a következő nemzedékek számára. Be kívánjuk mutatni azt is, hogy milyen károkat okoznak az illegális ásatások, és milyen fontos véget vetni ennek a jelenségnek.” – mondta a múzeum igazgatója.

zsido.com

Forrás: JPost