Peszách a legtöbb előkészületet és a legnagyobb körültekintést igénylő ünnepünk. Purimtól éppen egy hónap választja el, és ezt a 30 napot hagyományosan a Peszáchra való felkészüléssel töltjük. Ennek szellemében két olyan, Peszáchhoz kapcsolódó kérdést és választ mutatunk be a Kérdezd a rabbi rovatból, melyek sok családban merülhetnek fel az ünnep közeledtével.

 

Gluténérzékenyek Peszáchkor

Tisztelt Rabbi!

Gluténérzékenyként nem fogyaszthatok búzalisztből készült maceszt. Teljesítem-e a maceszevés micváját, ha a széderen gluténmentest fogyasztok belőle?

Üdvözlettel

Zsolt

Kedves Zsolt!

Bibliai előírás a széder estéken maceszt (kovásztalan kenyeret) enni1. Ma, amikor nincs Szentély, ez az egyetlen bibliai előírás, ami egy konkrét étel fogyasztását írja elő2. Macesz csak az öt gabona egyikéből (chitá [búza], söorá [árpa], kuszmin [tönköly], sibolet suál [zab], sifon [rozs]) készülhet3.

A sibolet suált Rási (Rabbi Slomo Jicháki – 1040?-1105) alapján azonosítjuk a zabbal, hisz talmudi kommentárjában4 az aveine/avoin szót használja franciául, ami hasonlít a zab latin megfelelőjére: avena sativa5.

 

Miért szokták a maceszt búzából készíteni?

A RöMÁ a Sulchán áruchban6 azt írja, hogy szokás búzából készíteni a maceszt. Ennek okára két vélemény van. Az elterjedt álláspont szerint a gabonák között az a legkülönlegesebb, ezért ezt használjuk a micvára7. Ez alapján, ha valaki valami miatt nem tud búzát használni, akkor használhatja a többit.

Más vélemény szerint8 azonban azért búzából készítjük, mert arról állapították meg a bölcsek, hogy vízzel keverve csak 18 perc után indul meg az erjedés benne9, így van elég időnk elkészíteni a maceszt belőle. Ezzel szemben a Talmud szerint10 az árpának hamarabb kezdődik az erjedése, és emiatt jobb, ha nem használjuk azt Peszáchkor.

Egészen a közelmúltig kizárólag búzából készült macesz. Először a londoni Efrájim Kestenbaum rabbi kezdett el más gabonákkal foglalkozni, mivel a lánya cöliákiában szenvedett, így nem tudta teljesíteni a micvát. Az egyetemet is végzett Kestenbaum rabbi mindenáron ragaszkodott hozzá, hogy egy természetes fajtát találjon, mivel a genetikailag módosított gabonák esetében felmerülhetnek háláchikus kérdések. Végül Skóciában sikerült egy gyakorlatilag gluténmentes zabfajtát találnia, amiből hosszú évek munkájával sikerült a ’80-as évekre megfelelő maceszt előállítania, melyre Osher Yaakov Westheim rabbi, a Manchesteri rabbinátusból adott kósersági engedélyt.

 

Weisz rabbi: csak háborús időben szabad más gabonafajtát használni

Nem sokkal ezután, 1982-ben a jeruzsálemi Weisz Jichák Jáákov (1902–1989), korábbi nagyváradi rabbi egy hosszú responsumban11 úgy foglalt állást, hogy tilos ilyet fogyasztani Peszáchkor, mert „egy egész új Sulchán áruchot kéne írni, hogy mit lehet és mit nem lehet a nem búzaliszttel csinálni.” Lenne-e olyan rabbi, aki képes lenne ezt a feladatot vállalni? – tette fel a költői kérdést. Abban az írásában kételkedésének is hangot adott, hogy van-e egyáltalán olyan beteg, aki egy kezájitnyi (minimum mennyiség, egy olívabogyónyi) búzamaceszt ne tudna megenni.

Moskovits Dávid (1909–1985) Jeruzsálemben élő bonyhádi rabbi erre válaszul felhívta Weisz rabbi figyelmét arra, hogy mestere, Winkler Mordecháj Léjb (1845–1932) mádi rabbi egy responsumban12 megengedte a nem búzamacesz használatát: „mivel ebben az évben [az első világháború kapcsán] nagyon kevés búza található állami előírás miatt”13.

Weisz rabbi válaszában14 úgy nyilatkozott, hogy ez szerinte egy kivételes eset volt: a háborús helyzetre való tekintettel nem volt kapható a búza. Egyszeri alkalommal talán megengedhető, de állandó jelleggel, amikor amúgy sok búza kapható, nem lehet a nem búzamacesz fogyasztását megengedni. Ebben a levelében azonban már tájékozottabban nyilatkozik a gluténérzékenységről: „Ha tényleg van olyan ember, aki egyáltalán nem bír még egy olívabogyónyi búzamaceszt sem elfogyasztani, akkor kivételesen meg lehet neki engedni a nem búzából készültet.”

 

Londoni engedély a zabmaceszre

A zabmaceszre eredetileg engedélyt adó Westheim rabbi 1984 elején kikérte Chánoch Dov Padwa (1908–2000) londoni ortodox főrabbi véleményét is. Ő válaszában elfogadta ennek használatát, hozzátéve, hogy a Sulchán áruch szerint csak szokás a búzából készült macesz, vagyis nem tilos másból készíteni, ha egészségügyi szükség merül fel, de ilyenkor még jobban kell odafigyelni a macesz előkészítése során, hogy ne keljen a tészta15.

 

Eltréflizi-e a maceszt a hőkezelés?

A kedélyek azonban később újra felkorbácsolódtak a zabmacesz körül. 1995-ben ugyanis még egy probléma merült fel. Ahhoz, hogy a zabot tárolni lehessen, aratás után hőkezelni kell, ami megöli benne az enzimeket. A hőkezelés során a zab nedvességet adhat ki, ez pedig  több halachikus problémát felvethet.

Továbbá, csak az a macesz kóser a micvára, ami megkelhetne, ha nem sütnénk meg már hamarabb16. A hőkezelt zabból azonban már nem lehetne kelesztett tésztát készíteni, vagyis újfent felmerült a kérdés, hogy lehet-e micvára használni.

Westheim rabbi ezzel a problémával Wosner Sámuelhez (1913–2015), a híres magyar származású rabbihoz fordult, aki a kétségek ellenére megengedte17 a zabmacesz fogyasztását azoknak, akiknek feltétlenül szüksége van rá. Többek között a Chájé ádám18 véleményére hivatkozott, aki azt állítja, hogy ha olyan fajta gabonából készül a macesz, ami általában megkelhetne, akkor használható olyan esetben is, ha a hőkezelés miatt a konkrét esetben nem kelne meg. De Wosner rabbi kérte, hogy ha lehet, akkor mellőzzék a hőkezelést. Ez praktikusan azt jelenti, hogy nincs lehetőség a tárolásra, rögtön aratás után meg kell őrölni a lisztet és meg kell sütni a maceszt.

 

Összegzés

Mára általánosan elfogadott gluténérzékeny betegek esetében a zabmacesz fogyasztása. Azóta már több cég is készít zabból készült gluténmentes maceszt a legkülönfélébb formában és kiszerelésben: létezik kézi és gépi macesz, sőt szigorúan őrzött smurá változat is.

 

Kívánok Önnek jó egészséget!

 

Ki szabad-e venni az elzárt szekrényben maradt peszáchi hasz­nálati tárgyat?

Egy olvasónk nehéz helyzetbe került, mert egy peszáchi használati eszköz véletlenül egy Peszáchra elzárt helyen maradt: azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy elő lehet-e venni azt.

Előírás, hogy a chomécos szekrény vagy szoba le legyen zárva az ün­nep alatt19. Sőt még bérbe is adjuk azt a helyiséget, ahol el van zárva, hogy egyáltalán ne legyen az eladott choméc a mi területünkön20. Ha az ember könnyen nyitja ezt a szobát, ki-be járkál benne, ak­kor az egész eladást, bérbeadást nem veszi komolyan21. Ha azon­ban bent felejtett valamit, amit nem volt szándéka eladni, és nagy szük­ség van rá az ünnepen, akkor ki szabad nyitni rövid időre, kivenni, ami kell, és rögtön visszazárni. Ez a vevő, bérlő számára is elfogadható, hisz erről külön meg is szoktam állapodni a vevővel/bérlővel22.

 

1 2Mózes 12:18.; 2 Chátám Szofér responsum Chosen mispát 196. fejezet; 3 Sulchán áruch, Orách chájim 453:1.; 4 Mönáchot 70b. eléje; 5 Lásd a témáról részletesen Zohar Amar: Five types of Grain – Historical, Halachic and Conceptual Aspects [héber], 2011.; 6 Uo.; 7 Misná brurá uo. 2.; 8 Dáát Torá uo.; 9 Sulchán áruch uo. 459:2.; 10 Pszáchim 40a. és Rási uo.; 11 Minchát Jichák 9. kötet 49. fejezet; 12 Lvusé Mordecháj, Orách chájim 2. kötet 148. fejezet; 13 Lásd Srágá háméir responsum 5. kötet 8–9. fejezet; 14 Minchát Jichák, Likuté tsuvot 43. fejezet; 15 Chésev háéfod responsum 3. kötet 9. fejezet; 16 Pszáchim 35a.; 17 Sévet hálévi responsum 9. kötet 117. fejezet; 18 Nismát ádám, Peszách 15.; 19 Lásd fent, 37. fejezet; 20 SÁ RSZ uo. 448:7. végén; uo. 3. kötet 454. oldal végén; 21 Sivát Cion responsum 11. fejezet végén; Hálichot Slomo – Peszách 6:8.; 22 Lásd Nité Gávriél – Peszách 1. kötet 43:6.; Tsuvot vöhánhágot responsum 1. kötet 290. fejezet.

Megjelent: Egység Magazin 32. évfolyam 152. szám – 2022. március 10.