Mamula szigetén a II. világháború alatt koncetrációs tábor működött. Most az egykori erődöt luxushotellé alakíthatja egy magáncég. A még életben lévő túlélők, illetve az egykori foglyok hozzátartozói ellenzik a döntést.
A kör alakú, mindössze 200 méter átmérőjű sziget a Kotori-öböl közelében található. Az erdetileg Lastavicaként ismert sziget új nevét Lazar Mamuláról, az Osztrák-Magyar Monarchia tábornokáról kapta, aki 1853-ban erődöt építtetett e helyen.
1942-ben Benito Mussolini koncentrációs táborrá alakította át az épületet, melyben sokakat kínoztak és gyilkoltak meg.
A montenegrói kormány döntése nyomán a sziget 49 évre egy svájci-egyiptomi cég használatába kerül, ahol luxusszálloda, fürdőkomplexum és jachtkikötő kialakítását tervezik, 15 millió euró ráfordítással.
„Két lehetőség állt előttünk: hagyjuk, hogy az épületek végleg tönkre menjenek, vagy találunk egy befektetőt, aki hajlandó felújítani és látogathatóvá tenni e helyszínt.” – mondta Olivera Brajovic, Montenegró turisztikai fejlesztésekért felelős igazgatóságának elnöke. Hozzátette, hogy a megállapodás értelmében az erődben emlékszobát rendeznek be az egykori fogvatartottak emlékére.
A terv ellenzőit mindez nem nyugtatta meg, mivel álláspontjuk szerint a fejlesztés nem méltó a sziget sötét múltjához. Szóvivőjük, Olivera Doklestic szerint „Egy szórakoztató intézmény felépítésének engedélyezése azon a szigeten, ahol annyi ember pusztult el és szenvedett, azt mutatja, hogy a kormány képtelen kellő komolysággal szembenézni a múlttal”. Az 54 éves asszony, akinek nagyapja, apja és nagybátyja is a szigeten raboskodott, azt szeretné elérni, hogy az erődöt az állam renoválja és történelmi emlékhelyként nyissa meg.
Az ügyben még az ENSZ egykori főtitkára, Boutros Boutros-Ghali is kinyilvánította véleményét. A podgoricai parlamentnek írt levelében megdöbbenésének adott hangot, amiért a montenegrói kormány „az erőd megmentésének egyetlen módját a privatizációban és az üzleti hasznosításban látja”.
A helyi veteránszövetség elmodásai szerint a háborúban 2000 embert tartottak fogva Mamulán, akik közül nyolcvanat kivégeztek, további ötvenen pedig éhen haltak. A beruházó cég szerint a veteránszövetség már beleegyezését adta az építkezéshez, mely megóvná az erődöt a pusztulástól.
Az építészeti tervezést végző szerb „Salt and Water” stúdió vállalta, hogy „a legnagyobb odafigyeléssel járnak el, hogy az erőd eredeti struktúráját megtartsák, hiszen Mamula nagy történelmi jelentőséggel bír”. A cég vezetőjének elmondása szerint „a tervezés során a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy úgy alakítsanak ki egy extravagáns vendéglátó intézményt egy már létező épületben, hogy annak eredeti jellege ne sérüljön. Ennek érdekében arra törekedtünk, az erőd külsején csak a legkisebb változásokat kelljen végrehajtani.”