Lág báomer reggeltől estig

Ha valaki lépésszámlálót viselve csinálta végig az idei lág báomert, az biztos, hogy elégedett lehetett az eredményével! Idén ugyanis reggeltől estig meg sem álltunk, annyi programmal ünnepeltünk.

A CKids a Superfly trambulinparkban indította a napot, itt a gyerekek alaposan megdolgoztatták a lábaikat! Akinek nincs kisgyereke, az sem lazsált, az Újra élünk 80 elnevezésű rendezvénysorozat következő városi sétáján vehetett részt. Ezen a héten Pelsőczy Réka színművész és Solt Róbert író Molnár Ferenc életének útjain kalauzolta az érdeklődőket.

De ezzel még nem ért véget a lépésgyűjtés! Kora délután a Bét Menáchem iskola udvarán gyülekeztek a gyerekek és a szüleik, hogy résztvegyenek a hagyományos lág báomeri felvonuláson. A zsidó értékeket hirdető transzparensek, a vidám zene és a menetet vezető dobos fiúk igazi fesztivál-hangulatot varázsoltak a zsidónegyed utcáira. Az emberek az ablakokból kihajolva vagy a kávézók teraszáról integettek az elvonuló tömegnek, míg el nem érték a Vasvári Pál utcai zsinagógát, ahol már nagyban zajlott a hagyományos tábortüzes ünneplés. Hamburgerek, hotdogok, és az elmaradhatatlan pillecukor-sütögetés tették teljessé a kicsik és a nagyon élményét.

De nem pihenhettünk! Várt minket a következő program a RAM központ hatalmas színháztermében. A harmadik magyarországi Mega Challa Bake-en, vagyis közösségi bárheszsütésen a Challah Prince, avagy a bárheszsütés hercege, Idan Chabasov a legcsodálatosabb kalácsfonási technikákat tanította meg nekünk. Ez egy olyan közösségi élmény volt, amit kár lett volna kihagyni! Az egyes asztaloknál zsinagógai csopor­tok, a zsidó iskolákba járó gyerekek anyukái, vagy éppen az Olajág Otthonok lakói ültek – amiből értelemszerűen adó­dik, hogy kellemes zsongás ülte meg a termet. Azonban nem ez tette olyan különlegessé az élményt, hanem az a spirituális erő, ami a több száz nő közös igyekezetéből születik, amikor együtt tesznek eleget a chálávétel micvájának és együtt imádkoznak az izraeli túszokért és a katonákért… A teremben szinte tapintani lehetett a női összefogás erejét, azt a láthatatlan kapcsot, ami összeköt bennünket, zsidó nőket.

A felemelő élmény után különösen jólesett a napot lezáró ünnepség a Duna-parton. A hatalmas tábortűz, a csodálatos barbecue-vacsora, a harsogó zene és a hullámzó tömegben ide-oda rohangáló gyerekek kiabálása méltó zárása volt ennek a napnak és elégedetten nyugtázhattuk, hogy eleget tettünk rabbi Simon bár Jocháj kérésének: örömmel emlékeztünk meg a halálának évfordulójáról.