Most induló „zsidóság-körkép” sorozatunkban annak járunk utána, hogyan látják maguk körül a zsidóságot a közösség tagjai. Elsőként a Szombat főszerkesztőjét kérdeztük.
Ha lakatlan szigetre menne, kit válogatna maga mellé a minjenbe a magyar zsidó közösség közéleti szereplői közül?
A kisebb zsidó közösségekben a súl régen egyszerre volt vallási tér, a politikai élet színtere, mi több: színház, nagyhangú szónokokkal, széles gesztusokkal, remek hétköznapi színjátékokkal. Ennek szellemében, hogy jól szórakozzam, vinnék néhány embert a Mazsihiszből, néhányat az EMIH-ből. És néhány személyt a progresszív közösségekből is, hogy az előző két társaság valamiben mégis közös platformra kerülhessen.
Ha egy névtelen adakozó 10 milliárd forintot adna önnek, hogy azt a magyar zsidóság javára fordítsa, mihez kezdene?
Létrehoznék egy alapítványt, felállítanék egy kuratóriumot, mely a tudományos és kulturális élet zsidósággal elkötelezetten foglalkozó képviselőiből, valamint zsidó közösségi vezetőkből állna, és azt javasolnám, hosszabb távú preferenciákat felállítva írjanak ki pályázatokat. A kuratóriumban a zsidó szervezetek vezetői saját pályázataikról nem szavazhatnának, mert nem volna ildomos, ha a maguknak folyósítandó pénzről ők maguk döntenének. Azt, hogy a mai magyar közéletben más a szokás, néhányszor szóvá tettük már a Szombatban.
Ha társadalmi párbeszéd indulna arról, hogy épüljön egy holokauszt emlékmű Budapesten, ön mit javasolna?
Azt, hogy az összeget inkább iskolai tananyagfejlesztésre és országos tanárképzésre fordítsák a vészkorszakkal, az előítélet-mentességre neveléssel, a zsidósággal kapcsolatos ismeretekkel és emberi jogi oktatással kapcsolatban.
Az alábbi tulajdonságok közül melyik meglétét tartja fontosnak ahhoz, hogy valaki hiteles közösségi vezető legyen? Zsidó származás, általános műveltség, idegen nyelvek ismerete, a vallás gyakorlása, rendezett családi háttér, esetleg valami más?
Zsidó szervezetek vezetői esetén hasznos a zsidó származás, de számomra valaki, aki betérés által lett zsidóvá, akkor a hagyományhoz hűen ugyanolyan zsidó, mint aki annak született. Vallási szervezetek esetén tenném feltétellé a vallásgyakorlást. A felsoroláshoz nálam erősen odakívánkozik az anyagi feddhetetlenség.
Ha a létező négy zsidó iskolából egy zsidó iskolát lehetne gyúrni, melyikből mit tenne bele?
Miért kínoznánk őket egymással? A zsidóság fennmaradásához hasznos a sokszínűség.
Csinálna-e valamit másképp a munkájában, hivatásában, mint ahogy az elmúlt két és fél évtizedben tette?
Lehet, hogy többet foglalkoznék irodalommal, és távolabbról figyelném csupán a zsidó közéletet. Közelről nagyon is látni a repedéseket, a megoldhatatlannak tűnő problémákat és az emberi gyarlóságokat. A közösségi lét vonzereje veszít általuk. De csak „a Tórában nincs előbb és után”, az emberi életben nagyon is van. Úgyhogy, amint a jiddis közmondás tartja: eszrojgem nakh szükesz, aminek a magyar megfelelője: eső után köpönyeg.
Tíz év múlva hogyan szeretné látni saját magát a zsidóságban?
Szívesen látnám magam tovább bővülő ismeretekkel, és egy olyan gyarapodó közösséggel, amelynek tagjai magától értetődően képesek adni is a közösségnek, nemcsak kérni, hogy ez által szuverén öntudatuk is megerősödjön.
Ha el kellene költöznie Magyarországról, akkor melyik zsidó szervezet, intézmény, személy hiányozna a leginkább?
El se tudom képzelni az életem nélkülük. 🙂
Ha a Siratófalnál lehetne három kívánsága, ami teljesül, mit kérne a magyar zsidó közösséggel kapcsolatban?
Több tudás, kevesebb indulat, nagyobb szolidaritás.
Melyik a önhöz legközelebb álló ima és tórai tanítás?
Egy tórai idézetet mondanék: cedek, cedek tirdof: igazságot, igazságot keress / kövess. Egy hozzám közelálló kommentár szerint azért szerepel kétszer az igazság szó, hogy akkor is keresd, ha a tiéd, és akkor is, ha másé.
Lefkovics Zsófi