A budapesti gettó felszabadításának 71. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten a Dohány utcában, a gettó emlékfalánál.

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezésében tartott megemlékezésen Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt mondta: 71 évvel ezelőtt a mostani megemlékezők vagy rokonaik megtapasztalták, hogy milyen szörnyű lehet az emberi gyarlóság, hogyan lehet bezárni embereket a származásuk, vallásuk miatt, megfosztani őket emberi mivoltuktól, az élet lehetőségétől, és állatokként beterelni őket egy város kis területére, aztán marhavagonokban a halál felé küldeni.

Ezek az emberek megtapasztalták a borzalmakat és a szabadulást is – tette hozzá. Megfogalmazása szerint a gettó abban az időben fizikai körbezárást jelentett, de lehet gettóról beszélni szellemi, spirituális értelemben is. Szerencsére már nincsenek gettók fizikai értelemben, de a felszabadulásra emlékezve arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy “ne zárjuk magunkat szellemi gettóba, ne vegyük körül magunkat falakkal” – mondta.

Ne történhessen meg az – folytatta -, hogy nem leszünk elég nyitottak a világra, a másként gondolkodó emberekre, amint az sem, hogy attól félve, hogy mások mit gondolnak, nem merjük elmondani gondolatainkat, nem merjük megélni identitásukat, vállalni vallásunkat.

A megemlékezésen Arányi György holokauszt-túlélő felidézte 1944 karácsonyát, amikor az auschwitzi haláltáborban társaival egy dalt énekeltek arról, hogy “minden elmúlik egyszer, minden a végéhez ér, minden december egy új májust ígér”, közben pedig az orosz ágyúkat hallgatták. A felszabadulást 1945 májusában élte meg, amikor németek helyett amerikai katonák hangját hallotta.

Az eseményen részt vett Ilan Mor izraeli nagykövet és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere is. A megemlékezés végén a résztvevők mécseseket gyújtottak a gettó emlékfalánál.

MTI

Fotó: Mohai Balázs, MTI