Büszkék vagyunk a múltunkra, hagyományainkra, és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten, a közösség két új Duna menti zsinagógájának és két új tóratekercsének avatási ünnepségén.
Több száz ember jelenlétében fejezték be tegnap délután Budapesten azt a két tóratekercset, amelyet Újlipótváros és Szentendre új zsinagógájában helyeztek el vasárnap délután nagyszabású ünnepség keretében.
„A mai nap történelmi, hiszen sosem volt Budapesten olyan esemény, ahol egy nap két Tóratekercset fejeztek volna be, és egy nap két új zsinagógát nyitottak volna meg. A Tóra befejezése mindig nagy esemény, de Budapesten különösen örömünnep” – jelentette ki Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a rendezvényen.
A Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékmű mellett állva a rabbi emlékeztetett arra, hogy a természet rendje szerint a víz, a folyó mindig az életet szimbolizálja. Hetvenöt évvel ezelőtt azonban a Duna sem a tökéletességet, az életet szimbolizálta, hanem a halált. „Ma azonban azért vagyunk itt, hogy a világot visszaállítsuk a normális medrébe, a víz újból az életet szimbolizálja” – mondta a rabbi, hozzátéve, hogy a magyar zsidó közösség végre szabadon, büszke és emelt fővel élheti meg saját identitását, tanulhatja és ismerheti meg saját hagyományait, és ezt az örömet a többségi társadalom tagjaival is meg tudja osztani.
Köves Slomó szerint Magyarországon ma a zsidó közösség biztonságban és nyugodalomban élhet. Hozzáfűzte: habár fizikai atrocitások nincsenek – és ebben lassan egyedülálló Magyarország -, a szívekben és a fejekben még mindig ki kell nyitnunk a kapukat és ablakokat. Meg kell ismertetni a saját hagyományainkat és egymás hagyományait, szokásait – emelte ki.
„A mai eseményt annak szenteljük, hogy egyszerre mutassuk meg: büszkék vagyunk a múltunkra, büszkék vagyunk a hagyományainkra és úgy gondoljuk, hogy Magyarországon és Budapesten nemcsak múltja, hanem jelene és jövője is van a zsidó közösségnek” – zárta beszédét a rabbi.
Fónagy János, nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár köszöntőbeszédében elmondta, számára személyesen is jelentős a Duna-parti emlékmű, mert pótolja az emlékeket. Felidézte, hogy az alkotóknak, Can Togay filmrendezőnek és Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművésznek az volt a céljuk, hogy az ott maradt cipőkkel megidézzék a múltat, hogy szülővárosuk rejtett emlékezetéből, tudatalattijából felszínre hozzák mindazt, ami történt.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatásakor mondott beszédéből idézve Fónagy János elmondta, hogy a zsidó nép olyan mint egy különleges fa, nagyon mély gyökerei vannak, de az ég, a jövő felé törnek az ágai. Ennek a jövőnek az irányába növekednek már évezredek óta azok az erős és élettel teli hajtások, amelyekből a magyar nemzet részeként Európa második legnagyobb zsidó közössége fejlődött ki. Az államtitkár kiemelte: „a zsidóság számára Európában Magyarország biztonságos hely, hazánkban ma reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a közel hatezer éves szellemi és lelki örökségre. Ennek az örökségnek az ápolása, a jövő nemzedékeinek való átadása a zsidóság fennmaradásának a záloga”.
Az Izraeli Főrabbinátus képviseletében Eliezer Simcha Weiss rabbi mondott beszédet. A Dunába lőtt áldozatok emlékéről szóló szavait a reménység üzenete követte. „Bár embereket meg lehet ölni, az ideológiát és szellemiséget nem ölték meg” – fogalmazott a rabbi, aki szerint ma az Izrael és Magyarország között fennálló kapcsolatok különlegesen pozitívak.
Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője a Tóratekercsek ünnepélyes befejezését megelőzően hangsúlyozta: 30 évvel ezelőtt azért érkezett Magyarországra, hogy családjával beteljesítse azt a küldetést, amit a Lubavicsi Rebbe egykor fontosnak látott, és felépüljön a közösség ott, ahol édesapja egykoron saját szemével látott meghalni zsidókat a Duna partján. „Ma itt lehetek és két új Tóra befejezésében vehetek részt. Az új zsinagógák építésével cél továbbadni a Tórát és továbbadni azt a zsidóságot, amit a mártírok megéltek és utolsó pillanatig hittek benne” – mondta Báruch rabbi.
Az EMIH által felavatott két új tekercs a ma megnyitott két új zsinagóga és közösségi központban kap otthont. Az egyik a szentendrei Cháj Galériában, a másik az újlipótvárosi Zsilip közösségi központban.
zsido.com
Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 123. szám – 2019. október 1.